Közel másfélszeresére növekedett a június végéig tartó három év alatt a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona. A jegybank adatai szerint a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi eszközök mennyisége az év közepére elérte a 30879,8 milliárd forintot a szektorban, amely 45,7 százalékkal több a három évvel korábbinál, de 14,9 százalékkal túlszárnyalja a 2014. második negyedévit is. Mindez azt jelenti, hogy június végén már átlagosan 3,133 millió forintnyi pénzügyi megtakarítás jutott minden egyes magyar emberre, míg három évvel korábban egészen pontosan egymillió forinttal kevesebb volt ez az összeg.
Emellett a kormányzat több ízben is beavatkozott a lakossági hiteleknél a piaci folyamatokba: a kedvezményes végtörlesztés és a devizahiteles elszámolás egyaránt a kimutatott állományok csökkenésének irányába hatott. Ezzel párhuzamosan a háztartások jelentős része komoly mértékben növelni kezdte megtakarításait. Mindezt kellően alátámasztja, hogy míg az utóbbi három évben a háztartások kötelezettségeinek állománya 17,2 százalékkal 8318 milliárd forintra apadt, az eszközeiké ezzel párhuzamosan 25,4 százalékkal 39 198 milliárdra nőtt.
Az elmúlt három év viszont egyáltalán nem alakult egyenletesen az egyes megtakarítási formák szempontjából. A legnagyobb nyertesei az időszaknak egyértelműen az állampapírok – és azokon keresztül az állam – voltak: ezek mennyisége 2012 júniusa és 2015 közepe között majdnem háromszorosára, 2704 milliárd forintra emelkedett, így már közel 9 százalékot hasítanak ki a megtakarítási tortából. A másik, leginkább kedvelt eszköz a befektetési alapoké, amelyek 4135,9 milliárd forintos június végi állománya 90 százalékkal több a három évvel korábbinál. Az átlagnál erősebb növekedés történt a készpénznél is: nyáron már majdnem 3500 milliárdnyi forintot és valutát tartottak maguknál a háztartások, ami bő másfélszerese a 2012-es mennyiségnek.
Az alacsony kamatok miatt jelentősen veszítettek súlyukból a betétek, összességében bő 7 százalékkal apadt a mennyiségük, igaz, az utóbbi egy évben már 2,7 százalékkal emelkedni tudott. (Ennél is gyorsabban nőtt a külföldön elhelyezett betétek mennyisége.) A vállalati és banki kötvények mennyisége szintén visszaesett mind 2012-höz, mind tavalyhoz képest: ez egyrészt azzal magyarázható, hogy vonzó, kisbefektetőknek elérhető konstrukciókból nincs nagy kínálat, másrészt több szereplő is hirtelen eltűnt a piacról.
A vagyon növekedése várhatóan a következő időszakban is folytatódik majd, hiszen az állományok alakulását befolyásoló külső tényezőkben nem várható drasztikus változás. A bővülési ütem ugyanakkor csökkenhet, hiszen most már nem kell az elmúlt időszakra jellemző egyszeri hatásokkal számolni.
VG-szakértő, Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója
A lakossági megtakarítások bővülése 2016-ban is folytatódhat, amit a növekvő jövedelemszint és a hitelterhek fokozatos csökkenése támogat. Ami a befektetési alap piacát illeti, arra számítunk, hogy az MNB szándékai szerint jövőre is fennmaradó alacsony kamatkörnyezet fenntartja a befektetési alapok iránti keresletet, miközben a lakossági állampapírok is folyamatos versenyt támasztanak.
