Változatlanul a megszüntető határozatoké a döntő többség a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) által lezárt elszámolási ügyekben, amiből arra lehet következtetni, hogy sok – akár több ezer – adós végül a bírósági úttal próbálkozik majd. Az elszámolásra vonatkozó szabályozás szerint ugyanis a PBT döntését el nem fogadó adósok a területileg illetékes járásbíróságnál kérhetnek jogorvoslatot: más kérdés, hogy egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy végül az érintettek mekkora hányada remél ettől a lépéstől megoldást.
A PBT honlapján közzétett adatok szerint október végéig több mint 14 500 kérelem érkezett az érintett adósoktól a testülethez, amelyekből 12 300 a pénzügyi szolgáltatók által végzett elszámolás helyességét vitatta, 1766 az elszámolási kötelezettség fennállásának megállapítását kérte, a maradék néhány száz pedig panaszeljárás lefolytatására kötelezné a szolgáltatót. Az összes beérkezett elszámolási ügyből a múlt hónap végéig már 3388-at lezárt a testület, ám az adósok láthatóan nem állnak jól: a már befejeződött eljárásokban ugyanis 3292 esetben az eljárást megszüntető határozat született, és mindössze 26 olyan eset akadt, amely a pénzügyi szolgáltató számára járt valamilyen kötelezéssel. Hatvankilenc ügyben pedig végül sikerült megegyezni a szolgáltatónak és az ügyfélnek, így kötelezésre nem volt szükség. Nem tűnik viszont elhamarkodott következtetésnek, hogy a még folyamatban lévő, több mint 11 ezer ügy is hasonló arányokat produkál majd, vagyis akár a 14 ezret is megközelítheti a megszüntetéssel végződő eljárások száma. Az elutasított adósok jelentős része azonban feltehetően nem áll meg ennél a pontnál, és a lakhelye szerinti bírósághoz fordul majd, hogy bizonyítsa az igazát.
Az elszámolásról szóló szabályozás szerint az adósoknak az elszámolást tartalmazó levél készhezvételétől számítva 30 napjuk van jelezni panaszukat a pénzügyi szolgáltatónál, és ha ott sem járnak sikerrel – aminek 60 napon belül kell kiderülnie –, akkor fordulhatnak a PBT-hez. Az elszámolásra vonatkozó szabályozás szerint három esetben lehet a PBT segítségét kérni: az első, ha az ügyfél biztos abban, hogy a pénzügyi szolgáltató az elszámolás során számolási hibát vétett, vagy ha helytelen adatokból számolt, a második, ha az ügyfél szerint a szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége áll fenn, ám ezt nem tette meg, a harmadik pedig, ha a 2009. július 26. előtt megszűnt szerződés vonatkozásában az ügyfél követelése nem évült el, ám ezt a szolgáltató vitatja. A devizahiteles elszámolásoknál ugyanakkor gyakorlatilag már minden határidő lejárt, így a PBT-nek nem kell jelentősebb számú új üggyel kalkulálnia.
Az eszközkezelőhöz kerül a legtöbb lakás
A harmadik negyedévben 2418 fedezeti lakóingatlant értékesítettek a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, 404-gyel többet, mint az előző negyedévben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján közölt adatokból, amelyeket az MTI idézett. Az érintett fedezeti lakóingatlanok 73 százalékát (1761 darabot) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vásárolta meg, negyedét (603 darabot) az adósok értékesítették, mintegy 2 százalékát, 54 darabot pedig a pénzügyi intézmények. Utóbbiakból 36 ingatlan értékesítését még a kvótarendszer fennállása alatt, 18-at pedig a kvótarendszeren kívül (annak bevezetése előtt vagy annak megszűntét követően) kezdeményezték.
