Egyre nagyobb a verseny a nulla forintos bankszámlák piacán. Legutóbb az OTP Bank szállt be a küzdelembe új ügyfeleknek szóló ajánlataival, de a vezető hitelintézet mellett még legalább fél tucat másik banknak van ingyenességet ígérő bankszámlája.
A díjmentes számlák 2013-ban, a tranzakciós illeték bevezetése után egy időre szinte teljesen eltűntek a piacról, azóta viszont visszaszivárogtak, igaz, több korlátozást tartalmaznak, mint korábban, és kezdetben csupán a prémium ügyfélkört célozták meg. „Tapasztalataink szerint a piacon ebben a szegmensben a legnagyobb a verseny, és erre az ügyfélkörre a legjellemzőbb az árérzékenység” – mondják az Axa Bank szakértői.
Nem meglepő, hogy élesedik a verseny a számlavezető ügyfelekért, a tranzakciós illeték bevezetése óta ugyanis 475 ezer lakossági bankszámla szűnt meg Magyarországon, vagyis gyakorlatilag minden huszadik számlát lezárták. Ennek egyik oka az volt, hogy az ügyfelek sokallták a felszámított díjakat, a másik pedig a kamatszint csökkenése lehetett. A jelenlegi kamatok és költségek mellett egyre kevesebben tartanak fenn több bankban számlát, az akciós betéti ajánlatok sem elég vonzók ahhoz, hogy valaki pusztán ezért bankról bankra hurcolja a pénzét. Az ingyenes bankolás viszont még mindig mézesmadzagként működik, alkalmas arra, hogy átcsábítsa a konkurenciától az ügyfeleket.
A verseny élesedését jelzi az is, hogy a díjmentes számlacsomagok egyre több ügyfél számára érhetők el. Kezdetben sok millió forintos megtakarításhoz és bőven az átlag fölötti jövedelemhez kötötték a bankok a kedvezményeket, az utóbbi hónapokban viszont egyre lejjebb került a beugró szint. Több banknál havonta 100 ezer forintos jövedelem mellett is lehet már díjmentes bankszámlát nyitni, sőt minimálbéreseknek is akad már nulla forintos alapdíjú számla. A diákoknak és 25 év alatti fiataloknak szintén több bank kínál díjmentes bankszámlát, ami egyfajta a részükről, azt remélik, ha elégedett velük az ügyfél, sikerül majd hosszú távon, jól kereső felnőttként is megtartani őket.
A bankoknak egyébként alapesetben nem éri meg a díjmentes számlavezetés. „Magán a nullás számlán óhatatlanul veszteség keletkezik, így a termék legfeljebb rejtett, kapcsolódó költségekkel tehető pozitívvá a bank számára” – állítják az MKB szakértői. Az MKB a rejtett költségek helyett egyébként a transzparenciát részesíti előnyben, ezért nem is kínál ilyen szolgáltatást. A másik állami hitelintézet, a Budapest Bank termékpalettáján van havidíjmentes számlacsomag, amely díjmentes tranzakciókat is tartalmaz.
A Budapest Bank szerint sem lehet egyébként nyereséget elérni az ilyen csomagokon, ha az ügyfelek ügyesen használják ki a kedvezményeket, ezért a hitelintézetek a keresztértékesítésből, a célcsoport magasabb megtakarítási potenciáljából próbálják pótolni a kieső bevételt. Ez jó stratégia lehet, hiszen egyre kevesebben tartanak fenn több bankszámlát, ezért aki banki szolgáltatást szeretne, első körben valószínűleg a számlavezető hitelintézetnél néz majd körül.
Emellett bevett stratégia még minél olcsóbb megoldásokhoz kötni az ingyenességet, az OTP például a Simple csomagot választókat szinte kizárólag elektronikus csatornákon szolgálja ki, ami komoly költségmegtakarítást jelent a banknak. Bármennyire is igyekeznek azonban az ingyenes számlát választó ügyfeleket az internet felé terelni a bankok, a tranzakciók után továbbra is fizetniük kell az illetéket, a számlán tartott betétekre pedig nem valószínű, hogy annyi kamatot kapnak, ami fedezi az ingyenes készpénzfelvételek, átutalások és kártyás vásárlások költségeit. Jelenleg az egynapos bankközi kamatláb, a bubor 1,67 százalék csupán, ha egy ügyfél csak a fizetése felét költi el minden hónapban a számlájáról, már nem marad nyereség a banknál.
