Hiányoznak a beruházások
Nagy beruházásokra volna szükség az olajiparban pusztán ahhoz, hogy a mostani kitermelési szintet fenn lehessen tartani – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) olajipari és -piaci divíziójának vezetője, Neil Atkinson. – Fennáll a veszélye annak, hogy elértük azt a pontot, ahol már alig érkezik beruházás a kutatás-kitermelés ágazatba – jelentette ki a szakember a Bloomberg szerint egy szingapúri ágazati konferencián –, és ha 2017–2018-ban ez nem változik, akkor újra felszökhetnek az olajárak, mert nem lesz elegendő a kínálat.
Az elmúlt közel két évben a nagy olajipari vállalatok a Chevrontól a BP-ig összesen több mint 100 milliárd dollár értékű beruházást töröltek, dolgozók tízezreit építették le. Befektetőik lemondhattak a megszokott osztalékról, a cégek pedig pánikszerű eszközeladásokkal is próbálták javítani mérlegüket, mialatt az olaj ára 12 évi mélypontra, 30 dollár/hordó alá süllyedt. Idén azonban már az év eleji erős volatilitás után február vége óta jellemzően 40 dollár fölött van az olaj ára.
A legrosszabbon már túl van az ágazat – vélte Atkinson, hozzátéve, hogy szerinte a jelenlegi kínálati szerkezetre semmilyen hatással nem lesz az a találkozó, amelyet április 17-re tervez a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a szervezeten kívüli exportőrökkel, beleértve Oroszországot. Az OPEC politikáját meghatározó Szaúd-Arábia február közepén arról állapodott meg Oroszországgal, Venezuelával és Katarral, hogy a januári szinten befagyasztják a kitermelést (ez egyébként rekordszintet jelentett Szaúd-Arábia és Oroszország esetében), az áprilisi találkozón ezt tervezik megerősíteni, illetve ki akarják szélesíteni a csatlakozók körét. Az IEA szakembere azonban arra figyelmeztetett, hogy az érintettek közül amúgy is csak a szaúdi királyság tudná növelni kitermelését, így a befagyasztás vállalása inkább egy gesztus, amellyel a piac stabilitásába vetett bizalmat akarják megalapozni az érintettek.
A februári kezdeményezéshez a fontosabb OPEC-országok közül nem csatlakozott Líbia és Irán; utóbbi idén kezd visszatérni a globális olajpiacra az exportját is sújtó nemzetközi szankciók feloldása után. Teherán ugyan azt közölte, hogy minél gyorsabban napi 500 ezer hordó olajat akar piacra dobni, és idén el akarja érni a napi 2 milliós kivitelt, ez azonban egyelőre nem történt meg: az IEA becslése szerint az első negyedévben átlag napi 300 ezer hordóval nőhetett a kitermelés Iránban.
Még várni kell a készletcsökkenésre
Az IEA márciusi havi jelentése szerint az olajárak már elérték mélypontjukat, a február 11-i nagyjából 27 dolláros szinthez képest 50 százalék körüli mértékben emelkedtek. Az OPEC-en kívüli kínálat csökkenése, illetve a szervezet belső megosztottsága nyomán a globális túlkínálat apadni fog – állította a jelentés. A piac jövőre egyensúlyba kerülhet – állította most Neil Atkinson, az ügynökség olajügyi vezetője –, 2018–2011 között pedig csökkenni fognak a készletek. Ma még azonban ellenkező az irány: az USA energiainformációs hatósága által tegnap közzétett adatok szerint a múlt héten 9,4 millió hordóval rekordszintre, 532,5 millió hordóra emelkedtek az ország nyersolajkészletei. Az adat megjelenése után egyből több mint 2 százalékkal gyengült a WTI, vészesen közelítve a 40 dolláros szint felé.
