Mégsem mindig olyan magas a magas állami támogatás

Több olyan megtakarítási termék van Magyarországon, amelyre jár állami támogatás vagy adó-visszatérítés, de ezeknek a hozama a teljes tőkére vetítve jóval kisebb, mint 20 vagy 30 százalék.

Az államilag támogatott lakás- és nyugdíjcélú megtakarítások befizetéseire két számjegyű támogatás jár, előbbire alanyi jogon kapunk 30 százalék állami támogatást 72 000 forintos felső plafonig, míg utóbbi esetben magunknak kell visszaigényelnünk a befizetett személyi jövedelemadóból a 20 százalékos adójóváírást; ennek plafonja nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetén 110 ezer forint, nyugdíjbiztosítás esetén 130 ezer forint, önkéntes nyugdíjpénztárak esetén pedig 150 ezer forint. Mindegyik esetben az állami támogatás csak az adott évben befizetett tőkére jár, amelynek értéke a teljes tőkéhez viszonyítva egyre kisebb az évek múlásával, egy nyugdíjcélú megtakarításnál akár kifejezetten elenyésző is lehet hosszú távú megtakarítás esetén.

Egy négyéves lakástakarékra járó 30 százalékos állami támogatás (a 72 ezer forintos felső korlát kihasználása mellett) tőkearányosan már csak 10,78 százalékos hozamot jelent, hatéves időtávon ugyanez már csak 7,55 százalékos hozamot, 10 évben pedig 4,72 százalékos hozamot ér. A nyugdíjcélú megtakarítások hozama (mivel hosszabb időtávra szóló megtakarításokról van szó) még elenyészőbb: egy maximalizált állami támogatást jelentő adójóváírás éves hozama tízéves időtávon 3,29 százalék, húszéves időtávon 1,71 százalék, harmincéves időtávon pedig már csak 1,15 százalékos hozamnak felel meg.

Bár rövid távon igazán jelentős és akár egy részvényrali hozamával is felveheti a versenyt az államilag támogatott megtakarításokra járó támogatás hozama, hosszabb, 20-30 éves időtávon már egyáltalán nem nevezhető magasnak az állami támogatás tőkearányos értéke. A tízéves Bónusz Magyar Államkötvény éves kamata jelenleg például 3,8 százalékos, ennél a lakástakarékok hozama tíz éves időtávon magasabb, a nyugdíjcélú megtakarítási termék hozama viszont alacsonyabb lehet (persze utóbbi esetben a költségek és a termék befektetési eszközeinek hozama is nagyban befolyásolják a tényleges eredményt).