Minden eszközzel a hozamcsökkentésért

Az év eleje óta már több mint 30 bázisponttal csökkent a tízéves magyar kötvények másodpiaci referenciahozama, mostanra nagyjából egy év után csökkent ismét 3 százalék alá a hozam. Ugyanakkor az év eleje óta nem volt egyértelmű az irány, hiszen először 3,6 százalékig emelkedett a jegyzés a nemzetközi piaci turbulenciáknak köszönhetően, majd onnan indult be a lassú csökkenés, ami az utóbbi hetekben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentése óta gyorsult fel.

Vagyis úgy tűnik, hogy a jegybanknál először verbális intervencióval próbálták lejjebb szorítani a hosszú hozamokat, majd amikor belátták, hogy ez nem működik, akkor március végén újabb kamatvágásról határozott a monetáris tanács. Persze ehhez az is kellett, hogy a nemzetközi környezet támogató legyen, sokat számított például az, hogy március elején az Európai Központi Bank is további lazításról döntött, miközben a Fed esetében egyre jobban kitolódik a következő lehetséges kamatemelés időpontja.

Ezeknek köszönhetően érezhetően csökkent a magyar–lengyel hozamkülönbség, hiszen a magyar tízéves papírok erősödése mellett a hasonló futamidejű lengyel papírok hozama lényegesen kisebb mértékben csökkent. A folyamat főleg a márciusi kamatvágást követően gyorsult fel, csak azóta 15 bázisponttal esett a referenciahozam két hét alatt.
Kérdés, ki vesz még ilyen hozam mellett magyar kötvényeket, ezzel kapcsolatban továbbra is a bankokat érdemes kiemelni. Az MNB statisztikája szerint ugyanis januárban 283,8 milliárd forinttal, februárban pedig további 190,7 milliárd forinttal nőtt a pénzintézetek nettó állampapír-állománya, így már 6800 milliárd forintra rúg a teljes összeg. Ez elsősorban az MNB önfinanszírozási programjának köszönhető, amivel a jegybank igyekszik a kötvénypiac felé terelni a bankok felesleges likviditását. Ezt a célt szolgálnák a kamatcseretenderek (IRS-aukciók) is, melyekkel a bankok bebiztosíthatják magukat a későbbi esetleges kamatemelkedés ellen. Érdekesség ugyanakkor, hogy ez az eszköz eddig nem hozza a várt eredményeket. Az év eleje óta a kéthetente tartott aukciókon összesen 525 milliárd forint értékben hirdetett meg kamatcserét az MNB a bankoknak, ám ennek csak a felét, 268,5 milliárdot tették ki a megkötött üzletek a visszafogott érdeklődés miatt. Pedig a kamatcsere komoly lehetőség a bankoknak, hiszen az MNB vonzó árazás mellett köti az ügyleteket, a jelek szerint azonban a pénzintézetek többsége nem tart igényt erre a könnyítésre. Összességében az látszik, hogy amíg a nem konvencionális eszközök és a verbális intervenció nem hozták meg a várt eredményt, az ortodox monetáris politikai eszköz, a kamatcsökkentés eredményre vezet.