Viszik a hitelt, mint a cukrot
Pörgött a lakáshitelezés az első negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 102 milliárd forintnyi lakáskölcsönt folyósítottak a hitelintézetek, vagyis csaknem másfélszer annyit, mint 2015 első három hónapjában. Ebben több tényező is szerepet játszhatott, az élénkülő ingatlanpiac sokakat rávehetett a lakásvásárlásra, és a kibővített CSOK (családok otthonteremtési kedvezménye) is támogathatta az élénkülést. Emellett a hitelközvetítők is valószínűleg igyekeztek minél több ügyfelet bevinni a bankokba, mielőtt a korábbi jutalékokat felező-harmadoló, a jelzáloghitelekre vonatkozó 2 százalékos jutalékkorlátozás március közepétől életbe lépett volna.
Az év hátralévő része is erős maradhat a lakáshitelezésben. Márciusban 32,4 milliárd forintnyi szerződést írtak alá a hitelintézetek, ez is csaknem másfélszer akkora mennyiség, mint a tavalyi. A lakáshitelek ára viszont már nem csökken tovább, az átlagos kamatszint kevéssel 5 százalék fölött stabilizálódott, a THM pedig megközelíti az 5,8 százalékot. Abban, hogy a kamatok már nem mérséklődnek, az is szerepet játszhat, hogy egyre többen választják a kiszámíthatóbb, hosszabb kamatperiódusú, ám valamivel drágább hiteleket.
A fogyasztási hitelektől sem idegenkednek már a családok. Az első negyedévben csaknem 65 milliárd forintnyit igényeltek, 58 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A banki ajánlatok is egyre vonzóbbak, az átlagos kamatok már 14 százalék alatt vannak, de a jó adósnak számító, hűséges ügyfelek egy számjegyű kamattal is találnak már személyi kölcsönt a piacon. A hitelezés feltételei pedig lazulnak mától, ez az év hátralévő részében még tovább serkentheti a piacot.
A folyószámlahitelek kamata lassan csökken, de még mindig magas, megközelíti a 22 százalékot, a kamatozó kártyahiteleké pedig 30 százalék fölött van. A bankszámlák azonban nem mennek jobban mínuszba az idén, mint tavaly, a folyószámlahitel-állomány a háztartásoknál 400 milliárd forint körül stabilizálódott. A hitelkártya-használat is tudatosnak tűnik, a kamatozó állomány márciusban tovább csökkent 133,7 milliárd forintra.
A fokozódó lakás- és fogyasztásihitel-felvétel dacára a háztartások továbbra is nettó törlesztők, az első negyedévben 70 milliárd forinttal fizettek vissza több kölcsönt, mint amennyit felvettek. A teljes hitelállományuk így 5800 milliárd forint alá süllyedt, ami kilencéves mélypontot jelent.
A vállalkozások ismét nettó hitelfelvevők, az első három hónapban több mint 90 milliárd forinttal vettek fel több kölcsönt, mint amennyit visszafizettek. A jegybank adatai szerint így a teljes vállalati hitelállomány ismét megközelíti a 6 ezer milliárd forintot. Főleg forinthiteleket vettek fel a cégek, a devizahiteleknél kismértékű törlesztés volt.
A vállalati forinthitelek kamatai kismértékben emelkedtek a legtöbb kamatperiódusnál és összeghatárnál is, ebben szerepe lehet annak, hogy kifutóban van a növekedési hitelprogram kedvezményes folyósításainak a hatása. A folyósított hitelállomány háromnegyede egymillió eurós összeghatár fölötti volt, vagyis nagyobb cégekhez kerülhetett.
