Szárnyat bontó privátbankárok

A hazai privát bankárok munkáját is dicséri, hogy a maximum elérhető néhány százaléknyi hozamok ellenére 2015-ben is jelentős vagyonokat bíztak rájuk.

Viharos év volt a tavalyi a vagyonos ügyfelek számára. Csaknem teljesen eltűntek a hozamok, a személyes vagyonokat kezelő privátbanki mezőny is átalakult, egyes szolgáltatók elhagyták Magyarországot, vagy beolvadtak, illetve erre készülnek, de külső válság is megrázta a szakmát. Ám a hazai privát bankárokat a gondok inkább edzették, mint kikezdték, s elsősorban biztonsági és megbízhatósági szempontból kiválóan vizsgáztak – értékelt a szektort évek óta elemző BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. igazgatója, Karagich István.

Jól ment a kicsiknek

Bár a korábban megszokott két számjegyű helyett tavaly jó ha néhány százaléknyi átlaghozamot lehetett elérni az alacsony vagy közepesen kockázatos befektetésekkel, a hazai privát bankok által 2015 végén kezelt 3550 milliárd forintnyi vagyon több mint 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A mintegy 500 milliárdos múlt évi növekedésnek csak a tizede tudható be a kormány rendkívül gáláns – a hazahozott pénzek tisztára mosását alig 10 százalékos adó megfizetése fejében már egy év után lehetővé tevő – amnesztiájának, hiszen tavaly mindössze 53 milliárd forint értékben nyíltak Stabilitás megtakarítási számlák. Annak ellenére, hogy 2016. január 1-jén szigorodtak a nemzetközi banktitkokkal kapcsolatos adatkezelések és az adóegyezmények.

Ötvenegy ország kötelezte magát (s további harminc fontolgatja a csatlakozását), hogy a nála lévő külföldi tulajdonú bank- és értékpapírszámlákról, biztosításokról és egyebekről az idei évtől tájékoztatja a külföldi személy országának adóhivatalát is.

A privátbanki piac átlagos gyarapodása közepette különösen szembetűnő, mennyire elapadt a magánvagyonok áramlása a Budapest Bank (BB) és az MKB felé azt követően, hogy a pénzintézetek állami tulajdonba kerültek. Míg az MKB által kezelt állomány 2015 második felében alig négymilliárd forinttal, 317 milliárdra nőtt, addig a BB-é stagnált. Szárnyaltak viszont a kisebb szolgáltatók. A Concorde Értékpapír Zrt. által kezelt magánvagyon 20, míg a Concorde Alapkezelőé közel 17 milliárd forinttal emelkedett tavaly július és december között. Az e két társasághoz viszonyítva egy nagyságrenddel kisebb vagyont kezelő Equilor Befektetési Zrt. ügyfélköre és annak vagyona is közel tíz százalékkal emelkedett. Pedig a 2015 február végén, március elején kirobbant brókerbotrányok nyomán arra lehetett számítani, hogy a befektetők elfordulnak a kisebb, független hátterű szolgáltatóktól.

Nagybankok az élen

Ausztria piacvezető privát bankja, a nagy múltú Gutmann magyarországi szolgáltatójának előretörése logikusnak tekinthető. Mint ahogy az is, hogy a tavalyi vagyongyarapodás oroszlánrészét – az BB és az MKB kivételével – a nagybankok adták. Közel 30 százalékos részesedésével a privátbanki piacvezető OTP Bank tavaly már az 1000 milliárdos lélektani határ fölé került. Még nála is nagyobb, egyaránt közel 9-9 százalékos arányban nőttek a CIB, a K&H és a Raiffeisen által kezelt magánvagyonok 2015 második felében. Jóval kisebb mértékben hízott az Erste privátbanki üzletága, noha nagyjából az előző hármashoz hasonló mennyiségű új ügyfelet szerzett. Az UniCredité pedig stagnált, ami annak fényében, hogy kliensei számát, ha enyhén is, de gyarapította, azt jelenti, hogy a nála elhelyezett megtakarítások értékét nem tudta növelni.

Túl a pokoli háborús éveken

„A hazai private banking megmutatta az ügyfeleknek, hogy meg kell különböztetni – és értékelni – azt a 10-12 vezető szolgáltatót, amely az erős iparági szabályozói nyomás, valamint a megváltozott jövedelmezőségi viszonyok mellett is az ügyfelek és az ő igényeiket állítja a szolgáltatás fejlesztésének középpontjába” – véli Karagich. Szerinte mára a magyar privát bankolás sok szempontból is nemzetközi minőségűvé érett, rendelkezésre állnak jól képzett tanácsadók, széles és vonzó termékpaletta, valamint kiváló vagyonkezelési szolgáltatások.

A pénzügyi világ azonban sokkal gyorsabban változik, mint évekkel ezelőtt, a digitalizáció azonnal szükségessé vált a modern bankiparban. Így az uniós MiFID tőkemegfelelési irányelvek által ránk rótt kötelezettségek teljesítésével egyidejűleg – és részben annak szerves elemeként – a versenyben maradáshoz Karagich szerint az informatika és az ügyfélkapcsolat-kezelés (angolul: customer relationship management, CRM) erőteljesebb fejlesztésére, aktívabb szegmentációs termékpolitikára és a hatékonyság növelésére lesz szükség.

A szakma tehát bizonyította felkészültségét, s a BloChamps szerint a „háborús” évek, bár pokoli nehezek voltak, elképesztő mértékben szolgálták a fejlődését. A biztonság kezelése hatalmas adminisztratív terheket ró a szektorra, de hatékonyabb, racionálisabb, modernebb  lett, és költségszempontból optimálisabban működik. És a nemzetközi trendeket figyelve e téren jelenleg csak az út elején járunk.

Pénzügyi pszichológus

A közeljövőben az eddiginél is komplexebb együttműködés alakulhat ki a magánbankárok és ügyfeleik között - korántsem csak befektetési irányú. Egy hosszabb távú ügyfélkapcsolatban a privát bankár nemcsak a család pénzügyi bizalmasa befektetési, portfóliódiverzifikációs vagy adózási kérdésekben, hanem egyre inkább a pénzügyi pszichológusává is válik. Segít megtalálni például az alacsony kamatkörnyezetben az ideális vagyonportfólió-súlyokat az ingatlanok, az állampapírok, a részvények, a befektetési jegyek és az egyéb instrumentumok között, vagy támogatást ad abban, hogyan lehet felkészíteni a gyermekeket leendő vezető menedzserként, vagyonos ügyfélként a felelős pénzügyi viselkedésre.
A hozamszint mélyrepülésével érezhetően felértékelődik a privátbanki kapcsolattartók szolgáltatási teljesítménye, elkerülhetetlen lesz a digitalizációs térnyerés, miközben az ügyfeleknek még néhány évig szokniuk kell, hogy a „jó hozam” mértéke tartósan megváltozott, s a kockázatvállalás mértékétől függően kettő-öt százalék között lesz a jellemzően megkereshető hozam szintje – prognosztizálja a BloChamps. Kérdés, hogy a biztonságért cserébe gyakorlatilag nullaszázalékos hozamkörnyezet mellett elfogadhatóvá lehet-e tenni az ügyfelek számára az alacsony hozamokat, és el lehet-e érni azt, hogy becsüljék meg a világszerte nulla százalék körüli inflációt alig két-három százalékkal meghaladó reálhozamokat.

Átrendeződés

A magyarországi privátbanki szektor további konszolidációját viszont 2016–17-ben várhatóan nem az üzletági vagy az ügyfélszintű mozgások, hanem az esetleges banki tulajdonosváltások, tranzakciók határozzák meg Karagich szerint.

A versenyben mintegy 220 milliárd forint magánvagyon kezelése a tét – ennyit igazgatott 2015 június végén a Citibank, ami 2016 végéig értékesíti lakossági és hitelkártya-üzletágait az Erste magyarországi leányának. Korántsem egyértelmű, hogy e vagyon egy az egyben az Ersténél landol-e. Már csak azért sem, mert bizonyára lesznek olyan mostani Citi-ügyfelek, akik úgy érzik, az addig megszokott kiszolgálási színvonalat az átvevő hitelintézet helyett más privát bankárok biztosíthatják a számukra.

Karagich István arra számít, hogy a hazai privátbanki piaci átrendeződések kulcsszereplője a nyolc-kilenc legnagyobb szolgáltató lesz. Szerinte e kör jelenleg mintegy 90 százalékos részesedése aligha csökken. Ez akkor is igaz lehet, ha adottságainál fogva csupán három-négy nagy szolgáltató kerülhet az igazi nyertesek közé - miközben persze részsikereket a kisebb szereplők is elérhetnek. Az állam túlzott szerepvállalása a bankszektorban azonban felerősítheti a vagyonok külföldre vitelét és az ügyfelek hajlandóságát arra, hogy pénzüket többféle eszközben tartsák. Már most látható, hogy a hagyományos befektetések mellett mind jobban érdeklődnek a műtárgyak, az ingatlanok vagy a start-upok iránt.

A cikk a manager magazin 2016 áprilisi számában jelent meg.

Fizessen elő most akciósan!