Vagyonosodnak a pénztártagok

Tovább nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a második negyedév végén 1095 milliárd forintot tett ki, ez 4 százalékos gyarapodást jelent az előző év azonos időszakához képest. Az érintett önkéntes nyugdíjpénztáraknak 1,06 millió tagjuk volt a második negyedév végén, így az egy főre jutó átlagos vagyon 1,32 millió forintra nőtt, ami éves szinten 6 százalékos többletet jelent.

A tagdíjakon belül az egyéni befizetések 11,5 százalékkal növekedtek, de a második negyedévben a munkáltatói befizetések is 5,8 százalékkal nőttek tavalyhoz képest. Ez az ÖPOSZ szakértői szerint azt mutatja, hogy egyre több munkáltató kezdi tudatosan támogatni dolgozói jövőjét, hiszen erre hatalmas az igény a dolgozói oldalon.

Az ÖPOSZ-tag egészségpénztárak is jó negyedévet zártak. Az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 16,5 százalékkal 2,7 milliárd forintra nőttek az egyéni befizetések. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy az egészségpénztárak többsége, élve az új jogszabályi lehetőséggel, úgynevezett egészség- és önsegélyező pénztárrá alakult át. Ennek köszönhetően az egészségpénztáraknál jelenleg a tagok az egészségügyi és gyógyszerkiadásaik mellett már akár az iskolakezdéssel, továbbtanulással, lakáshitelekkel és idősgondozással kapcsolatos, úgynevezett önsegélyező kiadásokra is fordíthatják az adókedvezménnyel támogatott befizetéseiket, így ez a megtakarítási forma a korábbinál is vonzóbbá vált.

Bár a tagok munkáltatóinak aktivitása éves összevetésben némiképp csökkent, az idei első negyedévhez képest azonban 50 százalékkal 6,5 milliárd forintra nőtt. Az ÖPOSZ szerint, ha a jövőre tervezett, magasabb adóteher miatt a munkáltatói támogatások összege lecsökken, ezek a milliárdok nem az egészségmegőrzést szolgálják majd. Jelenleg ugyanis akár hárommillió ember egészségét biztosítják az egyéni és munkáltatói befizetésekből történő egészségpénztári költések, köztük olyanokét, akik munkáltatói támogatás nélkül nem tudnának erre a célra pénzt fordítani a családi költségvetésből.