Kötelezettségszegési eljárást indítanak az MNB-alapítványok miatt?

Ha az Európai Központi Bank (EKB) jó ideje tartó vizsgálata úgy találja, hogy sérül a monetáris finanszírozás uniós tilalma, azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai alapításukat követően mintegy 200 milliárd forint értékben vettek állampapírokat, akkor megfontolja, hogy emiatt indítson-e kötelezettségszegési eljárást. Mindezt Mario Draghi az EKB elnöke közölte az Udo Bullmann európai parlamenti (EP) képviselőnek írt válaszlevelében. Ez keményebb megfogalmazás ahhoz képest, mint amit az ugyanezen aggályokat felvető Molnár Csabának, a DK EP-képviselőjének írt Draghi idén tavasszal.

Ezúttal az EKB elnöke azt írta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az alapítványi gyakorlatot, s információt gyűjtenek az MNB-alapítványok befektetési stratégiájáról és tevékenységéről. Bár az alapítványok közel 268 milliárd forintos vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. éppen az EKB vizsgálata miatt elkezdte az állampapírokat értékesíteni, hogy az abból befolyó pénzből ingatlanokat vásároljon, ám az MNB-alapítványok szeptember végén még mindig 156,89 milliárddal finanszírozták az államot, miközben 70,78 milliárdjuk feküdt ingatlanokban.

Draghi úgy fogalmazott, ugyan nem kommentálhatja a folyamatban lévő vizsgálatot, egyúttal biztosította Bullmant, hogy az EKB az EU működéséről szóló szerződésében rá bízott felelősséget nagyon komolyan veszi. E szerződés megtiltja mind az EKB, mind a nemzeti központi bankok számára, hogy államadósságot megtestesítő értékpapírokat vegyenek, azzal a céllal, hogy a monetáris finanszírozás tilalmát megkerüljék. Ez vonatkozik azokra az intézményekre is, amelyek elkülönülve, de a központi bankok befolyása alatt működnek.