Egyre olcsóbb az euró, és a szakértők szerint is érdemes lehet konvertálni a forintbefektetések egy részét legalább külföldi valutába. Az euró-forint keresztárfolyam tegnap 305 körül volt, de a héten előfordult már az is, hogy 303,5 forint körül jegyezték az unió közös fizetőeszközét. A forint erősödése érhető: a magyar devizaadósság már két hitelminősítőnél is a befektetésre ajánlott kategóriában van, a GDP-arányos államadósság csökken, a költségvetési hiány pedig tartható.
[caption id="" align="alignleft" width="599"]
Ismét egyre több eurót tartanak a háztartások Fotó: AFP[/caption]Sokkal olcsóbb azonban már nem lesz az euró a szakértők szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékának bekerülési ára a Portfolio számítása szerint 299 forint körül lehet. Ha a keresztárfolyam ez alá csúszik az év végére, akkor a jegybanknak vesztesége keletkezik, ezt pedig nyilván nem szeretnék – mondja Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője.
Szántó szerint épp ezért a 302–312 forint közötti sávban maradhat a keresztárfolyam a következő hónapokban. A szakember azt tanácsolja: 304 forint körüli árfolyamnál már érdemes lehet beszállni eurós befektetésekbe, 312 forint körül viszont ajánlatos bezsebelni az árfolyamnyereséget.
Az eurós befektetések hozama nem túl magas, de egyre kevésbé marad el a forintos megtakarításokétól. Egy átlagos lekötött forintbetét éves kamata augusztusban a jegybank adatai szerint 0,52 százalékos volt, ugyanekkor egy eurós lekötésre 0,4 százalékos kamatot fizettek a bankok. Akciósan persze ennél magasabb bónuszt is ki lehet fogni. Az FHB például új eurós forrásra most akár 1,25 százalékos kamatot is fizet, ami még a forintbetétek között is viszonylag jónak számít.
Persze nem csupán betétben helyezheti el valaki az euróit. Magyarországon több tucat eurós befektetési alap is kapható. A pénzpiaci alapok rövid távon kézenfekvő megoldásnak tűnnek, hiszen viszonylag olcsón be lehet szállni, és a kockázatuk is alacsony. Ezeknek a hozama viszont az egy százalékot sem érte el az idén. Sok népszerű abszolút hozamú alapból indult azonban az elmúlt években eurós sorozat, és ezek között olyanok is vannak, amelyek két számjegyű hozamot értek el az idén. A lakosság körében nagy kedvencnek számító ingatlanalapok között is akadnak eurós elszámolásúak. Az Erste eurós ingatlanalapja csaknem 2 százalékot hozott az elmúlt 12 hónapban.
Ha az euró nem drágul, akkor azonban ezek a befektetések még mindig nem biztos, hogy megverik a magyar állampapírokat, amelyek 2-2,25 százalékos kamatot fizetnek 6-12 hónapra. Létezik azonban eurós lakossági állampapír is, a Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK). A jelenleg is jegyezhető sorozat 2019-ben jár le, és a mostani kamatperiódusban 2,1 százalékos kamatot fizet. A kamat egyébként évente kétszer változik, és 2 százalékponttal haladja meg az eurozónában mért inflációt. A kamatokat évente kétszer ki is fizeti az állam a befektetőknek.
Nőnek a devizamegtakarítások
A háztartások egyre több megtakarítást tartanak külföldi fizetőeszközben. 2016 közepén a jegybank adatai szerint csaknem 325 milliárd forintnyi külföldi készpénzt tartott a lakosság. A rekord 2009 első negyedévében, a válság legdurvább időszakában volt, amikor az árfolyamváltozások miatt sokan menekültek a forintbefektetésektől. Devizabetétben Magyarországon több mint ezermilliárd forintot tart a lakosság, és a kisbefektetőknek külföldön is van körülbelül 630 milliárd forintnyi bankbetétjük.
