Megtörtént az Erste Jelzálogbank Zrt. első jelzáloglevél-aukciója

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a 2016-2017. évi, 200 milliárd forint keretösszegű jelzáloglevél-kibocsátási programja keretében a jelzálog-hitelintézet első ízben egy 3 éves, 2 százalékos fix kamatozású, és egy 5 éves lejáratú, 2,5  százalékos fix kamatozású jelzáloglevél-sorozatot hozott forgalomba. Az értékpapír-sorozatokat 2016. október 19-én bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére.

A két jelzáloglevél sorozatra összesen több mint 72 milliárd forint össznévértékű ajánlatot nyújtottak be a befektetők, melyből a kibocsátó több mint 20 milliárd forintot fogadott el. A 3 éves jelzáloglevél-sorozatból kibocsátott, több mint 10 milliárd forint névértékű jelzáloglevelek átlagos hozama 1,90 százalék, míg az 5 éves futamidejű értékpapír-sorozatból elfogadott megközelítőleg 10 milliárd forint névértékű jelzáloglevelek átlagos hozama 2,48 százalék. Az Erste Jelzálogbank Zrt. ezzel megkezdte két nagyobb méretű, likvid sorozat felépítését.

A jelzálogbank augusztus 25-én kapta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyét a programhoz, amelynek keretében a szabályozott piacra bevezetendő, valamint oda be nem vezetett jelzáloglevelek nyilvános forgalomba hozatalára egyaránt lehetőség van.

A kibocsátó bank rendszeres tőkepiaci jelenléttel a két értékpapír sorozat rábocsátása mellett, további jelzáloglevél-sorozatok forgalomba hozatalát is tervezi a 2016-2017. évi, 200 milliárd forint keretösszegű kibocsátási programja során - tudatta az Erste Jelzálogbank.

Az Erste Jelzálogbank, az újonnan alakult jelzálogbankok közül elsőként, 2016. június 30-án kapta meg a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) a működés megkezdéséhez szükséges engedélyeket.

Az MNB tavaly rendelkezett arról, hogy 2016. október 1-jétől minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni. 

Ennek oka az volt, hogy a bankrendszerben a devizahitelek forintosításának hatására jelentősen emelkedett a hosszú lejáratú forinteszközök állománya, ezzel megnőtt a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és forrásai között.

A magyarországi szabályozás szerint csak jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki jelzáloglevelet. Magyarországon a rendelkezést megelőzően három jelzálogbank volt jelen a piacon: az OTP Jelzálogbank, az UniCredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank, azóta az Erstén kívül jelzálogbank alapításáról döntött az MKB Bank és a K&H Bank is.