Több mint 1800 milliárd van életbiztosításokban

Sosem tartott még annyi pénzt életbiztosításban a magyar lakosság, mint szeptember végén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 1811,4 milliárd forint volt az életbiztosítási tartalékok volumene a harmadik negyedév végén, ez történelmi rekord. Tavaly ősz óta 6 százalékot gyarapodtak a megtakarítások, és az utolsó negyedév is hozhat még fellendülést, a húzóterméknek számító adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításokba ugyanis ebben az időszakban érkezik a legtöbb egyszeri befizetés.

A befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosításokban jóval több pénzt tartanak a háztartások, mint hagyományos, vegyes termékben. Szeptember végén a unit linked életbiztosításokban már 1180 milliárd forint gyűlt össze, miközben a hagyományosokban alig 630 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy a unit linked tartalékok folyamatosan híznak, a hagyományos életbiztosításokban lévő megtakarítások mennyisége viszont nagyjából stagnál már évek óta. Ez egyébként nem meglepő, hiszen unit linked életbiztosításokba egyébként is csaknem háromszor annyi díjbevétel folyik be, mint a vegyes konstrukciókba. A nyugdíjbiztosításoknál egyébként a hagyományos termékek is egyre keresettebbek, de nem érik utol a befektetési egységhez kötötteket. Az idén az első fél évben a nyugdíjbiztosításokba befolyó díjbevétel több mint kétharmada unit linked termékbe került.

A biztosítók egyre jobban diverzifikálják az ügyfelek megtakarításait. Jelenleg körülbelül 1850 milliárd forintot tartanak hazai eszközökben, ebből 1090 milliárd forintot tesz ki a magyar állampapír. A magyar részvények és befektetési jegyek állománya lassan, de folyamatosan nő. Külföldi eszközökbe 524 milliárd forintot fektettek be a piaci szereplők, ennek döntő része befektetési alap volt. A nem pénzügyi eszközöket nem kedveli a biztosítási ágazat, alig 50 milliárd forintot tartanak ilyen befektetésben, például ingatlanokban.

A vagyonbiztosítási biztosítási tartalékok mennyisége tavaly szeptember óta alig változott: 477 milliárd forinton állt a harmadik negyedév végén. Volumenük egyébként szezonálisan úgy alakul, hogy hagyományosan az első negyedév végén a legmagasabb, sok biztosításnál ugyanis ekkor fizetik be a teljes évi díjat. Az év végén pedig általában alacsonyabb, hiszen az év utolsó hónapjaiban viszonylag kevés díj folyik be, a károkat viszont folyamatosan fizetik a biztosítók.

A vagyon- és életbiztosításokkal együtt a biztosítók teljes tartaléka a harmadik negyedév végén 2174,3 milliárd forint volt, ez történelmi csúcsnak számít. Szintén rekordon, 2630 milliárd forinton áll a szektor mérlegfőösszege. Tőkésítettség terén azonban volt már erősebb is a hazai biztosítási szektor. Az idei harmadik negyedév végén a saját tőke megközelítette a 290 milliárd forintot, ami 15 százalékkal több a tavaly év véginél. 2008–2009-ben viszont bőven 300 milliárd forint fölött volt az ágazat saját tőkéje. A biztosítók a jegybank adatai szerint mostanra kezdik kiheverni a biztosítási adó hatását, és ha helyreáll a profittermelő képességük, valószínűleg javulni fog a tőkehelyzetük is.

Kétszázezer forinttal nőhet egy családi ház ára

Körülbelül 200 ezer forinttal növekedhet egy családi ház építési költsége, ha bevezetik a kötelező felelősségbiztosítást a kivitelezők számára – derül ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elemzéséből. Főleg a kis- és mikrovállalkozásoknak jelent többletterhet a biztosítás, és a költségét igyekeznek majd áthárítani a megrendelőre. A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházásoknál a tervezés esetében káronként 2 millió, az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintos limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell majd kötniük a cégeknek.