Önkéntes pénztárak, biztosítók és bankok kezdenek lázas levelezésbe ügyfeleikkel decemberben: most igyekeznek rávenni őket, hogy használják ki a nekik járó adókedvezményt.
Összesen 280 ezer forintnyi személyi jövedelemadót – ez az átlagjövedelem felének éves terhe – lehet visszakapni a megfelelő megtakarítási kombináció választása esetén. Az állam tulajdonképpen visszaadja annak az összegnek az adóját (illetve egy nagyon picivel többet is), amit hosszú távú, és leginkább nyugdíjcélú megtakarításra fizet be a polgára. Bár azért vannak olyan lehetőségek, amelyekkel viszonylag rövid távon hozzá lehet jutni a félretett összeghez és az így keletkezett adómegtakarításhoz.
Háromtípusú megtakarításhoz kínál adókedvezményt az állam: az önkéntes pénztári befizetésekre, a nyugdíjbiztosítási megtakarításokra és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) befizetett összegek után lehet igénybe venni alapvetően 20 százalékos visszatérítést. Bár vannak kivételek, de közös szabály, hogy az állam a kedvezményt a takarékossági számlára utalja – vagyis néhány kivételtől eltekintve nem lehet hozzájutni az így visszaszerzett adóhoz.
Az önkéntes pénztári kedvezményeknél lehet elérni a legnagyobb megtakarítást: itt ugyanis a két évre lekötött pénzek után (az egészségpénztáraknál és az önsegélyező pénztáraknál) további 10 százalékos kedvezmény jár az általános 20 százalékon felül. Vagyis: ha valaki vállalja, hogy a befizetéséhez két éven át nem nyúl hozzá, akkor 500 ezer forint megtakarítással elérheti, hogy 150 ezer forinttal az adójából kiegészítsék a félretett pénzt. Két év elteltével pedig viszonylag széles szolgáltatási palettából választhat, hogy mire költi a pénzt.
Nem lehet azonban a nyugdíjcélú megtakarításoknál elérni hasonló hozamot: itt 20 százalék a kedvezmény felső határa – legfeljebb a forintban meghatározott limitek mások. A nyugdíjbiztosításnál és a NYESZ-nél százezer forintot, a nyugdíjpénztáraknál 150 ezer forintot lehet maximális kedvezményként visszakapni (vagyis 500 ezres és 750 ezres megtakarítás felett már nem jár semmi). Egyedül a NYESZ esetén jár legfeljebb 130 ezer visszatérítés azoknak, akik 2020 előtt érik el a rájuk érvényes nyugdíjkorhatárt – vagyis most hatvanévesek.
Mindebből adódik, hogy a legjobb kombinációban (kétéves lekötéssel egészségpénztár, hatvan év felett NYESZ és nyugdíjbiztosítás) összesen elméletileg 380 ezer forintot lehetne visszakapni, ha a jogszabály nem korlátozná 280 ezer forintban a visszatéríthető összeg legnagyobb összesített értékét. Így 1,15 millióra jön ki az a határ, amit az adókedvezmény miatt érdemes lehet félretenni egy évben – de persze a többség bőven nem tart itt. Ennek persze oka, hogy az egészség- vagy önsegélyező pénztáron felüli befizetéshez és a kedvezményéhez csak nyugdíjba vonuláskor lehet hozzájutni (vagyis igencsak hosszú távú megtakarításról van szó). A többség nem is igen veszi igénybe a kedvezményeket – a maximumok kihasználásához havonta 95 ezer forintot kellene félretenni, amire keveseknek jut. Ezért aztán a szolgáltatók az év végi befizetésekkel próbálkoznak: a decemberi extrákból juthat hosszabb távú megtakarításra is.
Előny a pénztáraknál
A jövő évi költségvetés tervezetéből kiderül, a legnépszerűbb adókedvezményes megtakarítási formát a pénztárak jelentették: a kormányzati becslés szerint ezen a címen 10 milliárd feletti összeget kell visszautalni, míg a NYESZ és a nyugdíjbiztosítások után járó visszatérítés együtt sem éri el az ötmilliárd forintot.
