Az életbiztosítások után a második legnépszerűbb megtakarítási formává nőtte ki magát a lakás-takarékpénztár, már majdnem minden ötödik embernek van ilyen szerződése. Lakásvásárlásra, -felújításra és -korszerűsítésre egyre többen és egyre többet gyűjtenek. Csaknem minden harmadik válaszadó számolt be lakáscélú megtakarításról az OTP öngondoskodási indexének őszi adatfelvétele során a megkérdezett 18–70 év közötti, bankszámlával rendelkező magyarországi lakosok közül.
Magyarországon az ingatlanvásárlás mindig fontos cél volt, a pályakezdők és családalapítók egyik nagy álma ma is a saját lakás, amit a hosszú távú öngondoskodás egyik hatékony formájának tekint a többség. Az ingatlanbirtoklás aránya Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas, több mint 90 százalékos, a nyugdíjasok körében 95 százalékos, ezzel ebben a korosztályban dobogós helyen, közvetlenül Szlovákia mögött állunk – állapították meg az OTP elemzői. Várhatóan ez az arány később sem csökken nálunk, hiszen az időskorra képzett anyagi tartalék az életbiztosításokkal és a lakás-takarékpénztárral együtt a három legfontosabb megtakarítási célnak számít.
Félretenni a megkérdezettek 17 százaléka szerint havonta legfeljebb 10 ezer forintot érdemes, 19 százalékuk szerint 10–50 ezer forintot kell, 13 százalékuk pedig 50 ezer forintnál is nagyobb összeget jelölt meg. A többség jelenleg lakása vagy családi háza felújítására gyűjt, minden nyolcadik válaszadó viszont ingatlanvásárlásra. A legtöbben rövid távon, legfeljebb öt éven belül meg akarják valósítani terveiket, öt–tíz évre előre csak tizedük, annál is hosszabb időre alig huszaduk tervez.
A lakásvásárlást jelenleg több forrás felhasználásával, a lakástakarék mellett lakáshitel-cafeteriával, illetve kamattámogatott hitellel is fel lehet gyorsítani, és vannak, akik állami otthonteremtési támogatással is élhetnek, melyek együttesen akár több millióval csökkenthetik az összköltséget – hívta fel a figyelmet Kormos Zoltán, az OTP Bank lakáshitelezési igazgatója, rámutatva a fix törlesztőrészletű hitelek szerepére a kiszámítható családi gazdálkodásban.
