Nehéz helyzetbe hozza az alapkezelőket az alacsony kamatkörnyezet, kénytelenek ugyanis csökkenteni a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok alapkezelési díjait. Ezekben az alapokban pedig sok pénz van, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint február végén pénzpiaci alapokban 910 milliárd, rövid kötvényalapokban pedig 923 milliárd forintot kezeltek. „Az alapkezelési díj 3-4 évvel ezelőtt a pénzpiaci alapoknál még tipikusan 1 százalék körül volt, a rövid kötvényalapoknál pedig egyes esetekben 1,5 százalék környékén is alakulhatott” – mondja Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ elnöke.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Fotó: Vémi Zoltán[/caption]Jelenleg azonban a pénzpiaci alapokra már csupán átlagosan 0,4-0,5 százalékos díjat tudnak elkérni az alapkezelők, és a rövid kötvényalapoknál is 1 százalék alatt van már ez az arány, általában 0,8 százalék körül alakul. Még kevesebbet keresnek az alapkezelők a devizás pénzpiaci konstrukciókon, azoknál már akár 0,25 százalékos az alapkezelési díj – teszi hozzá Gáti László, az OTP Alapkezelő értékesítési és marketingigazgatója.
A háttérben az alacsony kamatok állnak, azoknak az eszközöknek a hozama, amelyeket az alapkezelők ezekben a konstrukciókban tartanak, a nullához közelít. A befektetők ezeken az alapokon már szinte semmit sem keresnek, sőt a pénzpiaci konstrukcióknál még az is előfordulhat, hogy negatív a hozam. Gáti szerint épp ezért törvényszerű, hogy még tovább esnek majd az alapkezelési díjak. Vízkeleti viszont úgy véli, ezeket az elvonásokat nem lehet már tovább csökkenteni, ha ki akarják fizetni a forgalmazóknak a jutalékukat. Az Államadósság Kezelő Központ ugyanis 0,8 százalékos jutalék mellett árulja az állampapírokat, ha az alapkezelők is szeretnék eladni a befektetési jegyeiket, nem nagyon mehetnek ez alá.
A pénzpiaci és a rövid kötvényalapokat mindazonáltal már egyáltalán nem könnyű eladni. Mindkét alapkategóriából folyamatosan áramlik ki a pénz. A pénzpiaciak hanyatlása nagyjából három évvel ezelőtt kezdődött, akkor még 1600 milliárd forintnál is többet kezeltek ebben a kategóriában. A rövid kötvényalapokból 2015 vége felé kezdődött meg a tőkekivitel.
A kieső bevételt részben a portfóliók növekedésével, részben más, magasabb alapkezelési díjú konstrukciókkal próbálják pótolni a piaci szereplők. Az egyik ilyen termék a részvényalap, ahol a gyakran két számjegyű, magas hozamok mellett eltörpül a többnyire 1–2 százalék közötti alapkezelési díj. A magasabb kockázatú részvényalapok azonban egyelőre kevésbé keresettek, február végén mindössze 307 milliárd forint volt az összvagyonuk. Szintén többet keresnek az alapkezelők a vegyes alapokon, ami már nagyobb tétel lehet összpiaci szinten, hiszen ilyen konstrukciókban 811 milliárd forintot tartanak a befektetők. A legtöbb pénzt azonban az abszolút hozamú alapok kezeléséért lehet bezsebelni, ezeknél az átlagosan körülbelül 1,5-2 százalékos alapkezelési díjon felül ugyanis sikerdíj is van, amelynek mértéke egy bizonyos szint (általában a kockázatmentesen elérhető hozam) fölött 20 százalék szokott lenni.
