BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Csökkennek az alapkezelési díjak

Három év alatt megfeleződött az alapkezelési díj a pénzpiaci és a kötvényalapoknál. A piaci szereplők más konstrukciók értékesítésével próbálják pótolni a kiesést.

Nehéz helyzetbe hozza az alapkezelőket az alacsony kamatkörnyezet, kénytelenek ugyanis csökkenteni a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok alapkezelési díjait. Ezekben az alapokban pedig sok pénz van, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint február végén pénzpiaci alapokban 910 milliárd, rövid kötvényalapokban pedig 923 milliárd forintot kezeltek. „Az alapkezelési díj 3-4 évvel ezelőtt a pénzpiaci alapoknál még tipikusan 1 százalék körül volt, a rövid kötvényalapoknál pedig egyes esetekben 1,5 százalék környékén is alakulhatott” – mondja Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ elnöke.

[caption id="" align="alignleft" width="600"]Fotó: Vémi Zoltán Fotó: Vémi Zoltán[/caption]Jelenleg azonban a pénzpiaci alapokra már csupán átlagosan 0,4-0,5 százalékos díjat tudnak elkérni az alapkezelők, és a rövid kötvényalapoknál is 1 százalék alatt van már ez az arány, általában 0,8 százalék körül alakul. Még kevesebbet keresnek az alapkezelők a devizás pénzpiaci konstrukciókon, azoknál már akár 0,25 százalékos az alapkezelési díj – teszi hozzá Gáti László, az OTP Alapkezelő értékesítési és marketingigazgatója.

A háttérben az alacsony kamatok állnak, azoknak az eszközöknek a hozama, amelyeket az alapkezelők ezekben a konstrukciókban tartanak, a nullához közelít. A befektetők ezeken az alapokon már szinte semmit sem keresnek, sőt a pénzpiaci konstrukcióknál még az is előfordulhat, hogy negatív a hozam. Gáti szerint épp ezért törvényszerű, hogy még tovább esnek majd az alapkezelési díjak. Vízkeleti viszont úgy véli, ezeket az elvonásokat nem lehet már tovább csökkenteni, ha ki akarják fizetni a forgalmazóknak a jutalékukat. Az Államadósság Kezelő Központ ugyanis 0,8 százalékos jutalék mellett árulja az állampapírokat, ha az alapkezelők is szeretnék eladni a befektetési jegyeiket, nem nagyon mehetnek ez alá.

A pénzpiaci és a rövid kötvényalapokat mindazonáltal már egyáltalán nem könnyű eladni. Mindkét alapkategóriából folyamatosan áramlik ki a pénz. A pénzpiaciak hanyatlása nagyjából három évvel ezelőtt kezdődött, akkor még 1600 milliárd forintnál is többet kezeltek ebben a kategóriában. A rövid kötvényalapokból 2015 vége felé kezdődött meg a tőkekivitel.

A kieső bevételt részben a portfóliók növekedésével, részben más, magasabb alapkezelési díjú konstrukciókkal próbálják pótolni a piaci szereplők. Az egyik ilyen termék a részvényalap, ahol a gyakran két számjegyű, magas hozamok mellett eltörpül a többnyire 1–2 százalék közötti alapkezelési díj. A magasabb kockázatú részvényalapok azonban egyelőre kevésbé keresettek, február végén mindössze 307 milliárd forint volt az összvagyonuk. Szintén többet keresnek az alapkezelők a vegyes alapokon, ami már nagyobb tétel lehet összpiaci szinten, hiszen ilyen konstrukciókban 811 milliárd forintot tartanak a befektetők. A legtöbb pénzt azonban az abszolút hozamú alapok kezeléséért lehet bezsebelni, ezeknél az átlagosan körülbelül 1,5-2 százalékos alapkezelési díjon felül ugyanis sikerdíj is van, amelynek mértéke egy bizonyos szint (általában a kockázatmentesen elérhető hozam) fölött 20 százalék szokott lenni.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek