Egyéves a jutalékplafon

Nem sokat adtak vissza a bankok az ügyfeleknek a korlátozott ügynöki jutalékból a statisztikák szerint. Egy évvel ezelőtt lépett életbe a korlátozás, hogy a jelzáloghiteleknél a hitelintézetek legfeljebb az igényelt összeg 2 százalékát fizethetik ki közvetítői jutalékként – ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ügynöki jutalékok nagyjából megfeleződtek, vagy még nagyobb mértékben csökkentek. Pedig a jutalékplafonért lobbizó bankok azzal érveltek annak idején, hogy az ügynöki díjak mérséklése olcsóbbá teszi a lakáshiteleket.

A jegybanki adatok alapján azonban 2016 februárja és idén január között egy átlagos lakáscélú hitel THM-je csupán 0,43 százalékponttal csökkent. A változó kamatozású – többnyire a budapesti bankközi kamatlábhoz (Bubor) igazodó – hiteleknél pedig 0,88 százalékpont volt a visszaesés. A három hónapos Bubor viszont ez idő alatt csaknem 1,1 százalékot esett, és a 12 hónapos is csökkent 0,9 százalékkal. Magyarán a hitelintézetek átlagosan csupán a referenciakamat süllyedésének mértékével csökkentették a kamataikat.

Hasonló a helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. A jutalékplafon előtti utolsó hónapban, tavaly februárban egy átlagos kölcsön THM-je 7,04 százalékos volt, ez most januárra 6,41 százalékra csökkent. A változó kamatozású hitelek olcsóbbak, ezek hitelköltség-mutatója januárban 5,39 százalékon állt, de ez is csupán 0,73 százalékkal alacsonyabb a tavaly februárinál, vagyis szerényebb mértékben csökkent, mint a Bubor.
Hasonló a helyzet a fix kamatozású hiteleknél, amelyeknek a kamata általában az állampapírpiaci aukciós hozamokhoz illeszkedik.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint egy ötéves kamatfixálású hitelnél tavaly februárban 2,66, egy tízévesnél 3,46 százalékos volt a referenciakamat, ezek idén januárra 1,97, illetve 3,25 százalékosra csökkentek. Az egy–öt évre rögzített részletű lakáshiteleknél azonban a THM csupán 0,5 százalékot csökkent időközben. Az öt-tíz évre fixált kölcsönöknél viszont 0,57 százalékpontos volt a visszaesés, nagyobb mértékű a referenciakamat mérséklődésénél. A szabad felhasználású jelzáloghitelek hitelköltsége ez idő alatt egy–öt éves kamatrögzítésnél 0,36, 5 évnél hosszabb fixálásnál 0,56 százalékot mérséklődött.

A hitelintézetek korábban azzal érveltek, hogy a jutalékplafon hatása azért nem látszik a statisztikákban, mert a korlátozás nem érintett minden szereplőt, például a lakáshitelpiacból viszonylag nagy részesedést kihasító Fundamentát sem. Az átlagos kamatcsökkenést emellett mérsékelhette az is, hogy a piacon még mindig sok az államilag támogatott, az állampapírok hozamához igazodó kamatozású lakáshitel. Csakhogy az állam egy bizonyos szinten túl nem támogatja tovább a hiteleket. Emellett a hitelfeltételek is lazultak, a korábbi alacsony kamatú kölcsönök pedig csak a legjobb minősítésű adósoknak jártak.

A közvetítőket mindenesetre részben kompenzálhatta, hogy a lakáshitelpiac megélénkült tavaly, és az idén is ez a tendencia. Nagyjából 30 százalékkal több hitelt helyeztek ki tavaly a hitelintézetek, mint egy évvel korábban, és idén januárban is kiemelkedően magas összeget, több mint 48,2 milliárd forintot folyósítottak.