A csökkenésért leginkább a hitelkártyákhoz kapcsolódó keretek mérséklődő kihasználtsága a felelős: itt a 218 milliárdos, első két havi szerződéses összeg közel 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A folyószámlahitelek iránti érdeklődés csökkenése nem új jelenség: 2013 óta gyakorlatilag folyamatosan mérséklődik mind az igénybe vett összeg, mind az MNB által kimutatott állomány – ez a folyószámlákhoz kapcsolódó keretekre és a hitelkártyákra egyaránt igaz. Utóbbiaknál persze szerepet játszik a csökkenésben az is, hogy a lakossági ügyfeleknél a válságot követő években jelentősen mérséklődött a plasztikok száma: a jegybank adatai szerint 2016 végén már csak 1,373 millió hitelkártya volt a háztartásoknál, amely 32 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál is.
A lakossági folyószámlahitelek állománya ugyanakkor tavaly decemberben megugrott – egyetlen hónap alatt majdnem 26 milliárd forinttal 407 milliárd fölé emelkedett –, ez a karácsonyi ünnepekkel magyarázható.
A folyószámlahitelek és a hitelkártyákhoz kapcsolódó keretek iránti kereslet csökkenésében feltehetően a viszonylag kedvezőtlen árazás is szerepet játszik. A jegybank adatai szerint februárban a háztartások folyószámlahiteleinek éves átlagkamata 20,9 százalék környékén mozgott, ami ugyan nagyjából 1,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest, ám még a fogyasztási hiteleken belül is magasnak számít. A hitelkártyáknál pedig ennél is magasabbak a szerződésekben szereplő árak: február végén 28,6 százalék volt az MNB által kimutatott érték, igaz, tavaly ez még jellemzően 30 százalék felett ingadozott.
