Parketten ragadt a Plotinus

Hamar eldőlt, hogy a Plotinus mégis marad a tőzsdén, ugyanis a tegnapi közgyűlésen megjelent részvényesek csupán a szavazatok 45,04 százalékát birtokolták. És a tőzsdei kivezetésről csak olyan közgyűlés dönthet 75 százalékos szavazati aránnyal, ahol a jelenlévők legalább a részvényesek 50 százalékát plusz 1 szavazatot képviselnek.

A hír nem meglepő, hiszen a közgyűlés előtt Zsiday Viktor, a Plotinus elnöke lapunknak külön is hangsúlyozta, hogy a tőzsdei kivezetés ugyan a menedzsment javaslata volt, de arról nem a vállalatvezetés dönt, hanem a közgyűlés. És a társaság történetében még nem volt rá példa, hogy a közgyűlési részvétel meghaladta volna az 50 százalékot.

A Plotinus a jövőben a reálgazdasági tevékenységekre, így a flottakezelésre, a klinikára, a hostelre és az ingatlanokra összpontosít. Ennek megfelelően lemondott igazgatótanácsi tagságáról Zsiday Viktor, Tari Gusztáv és Zánkai Katalin, a közgyűlés pedig új igazgatótanácsi tagokat választott Csongrádi Krisztina, Korcsok Csaba és Szabó László személyében.

Az alaptőke leszállításáról is döntött a közgyűlés, ennek keretében a társaság 434 448 darab saját részvényt von be, melyeket a továbbiakban nem forgalmaz. Egyúttal újra felhatalmazást kapott a mendzsment saját részvények vásárlására. Mint Zsiday Viktor lapunknak korábban nyilatkozta, az elmúlt hónapokban közel 380 ezer darab részvényt vásároltak vissza 5700 forintos áron, így a közgyűlés napján a 955 ezer részvényből nagyjából 200-220 ezer darab lehetett a közkézhányad.

Több kispapír esetében is felmerült a tőzsdei kivezetés lehetősége, a Plotinus mégis kilóg a sorból, amennyiben egy jól teljesítő, sikeres céget vezetnének ki a BÉT-ről, s meglepett Zsiday Viktor döntése néhány hónappal ezelőtt – mondta a Világgazdaságnak Miró József, az Erste vezető elemzője. A döntésben szerinte szerepet játszhatott, hogy a jó teljesítmény ellenére is nehézkes volt a társaság tőkebevonása. Miközben a tőzsdei jelenlét tetemes kiadásokkal jár, köztük olyan indirekt költségekkel is, mint például a gyorsjelentések közzétételével járó kiadás. Ugyanakkor a szabályozói környezet sem segíti a tőzsdén jegyzett befektetési vállalkozásokat.

Egészen más képlet, mondjuk, az Est Media esete – folytatta Miró –, amely már korábban bekerült az úgynevezett elkülönített részvények karanténjába, vagyis nem különösebben meglepő a kivezetés. Megint másik történet az Externeté, amely a pár évvel ezelőtti Danubius-sztorira emlékeztet, ugyanis a részvények 99 százaléka a nagybefektetők kezében van. Egy százalék alatti közkézhányaddal egészen logikus lépés a kivezetés. Ellenben kifejezetten érdekes, hogy például az ÉMÁSZ közkézhányada 10 százalék alatti, az Elmű közkézhányada az 5 százalékot sem éri el, mégis tőzsdén tartják ezeket a társaságokat.

Lapunk április 20-i számában „Parketten ragadt a Plotinus” címmel közölt cikkünkkel kapcsolatban az Est Média Vagyonkezelő Nyrt. helyreigazító kérésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a cikkben foglalt, a kivezetésre vonatkozó állítás téves és alaptalan. A társaság értékpapírjainak a Budapesti Értéktőzsdéről történő kivezetése nem szerepel a cég tervei között.