Fortélyos félelem igazgatja az európai fogyasztót, és a magyart kevésbé, mint a németet
Ahogy Magyarországon, Európa-szerte nem emelkedett a bolti fogyasztás az ősz első hónapjában augusztushoz képest, az előző évhez képest azonban a magyar vásárlók a legtöbb európaihoz képest könnyebb helyzetben érezték magukat, különösen, ha szomszédainkat nézzük: a 3 százalékos éves bővülés a magyar fogyasztásban kifejezetten jónak számít. Ez jó hír lenne, az uniós kilábalás lelassulása azonban hosszabb távra számunkra sem kedvező fejlemény, hiszen a magyar gazdaság és export erősen integrált az Európai Unió más országaival. Reménysugár azért van, amelynek azonban – elemzői fogalmazás szerint – rejtélyes félelmen kell átküzdenie magát.
Az Eurostat csütörtökön közzétett számai szerint az EU összesített kiskereskedelmi forgalma semmit nem változott szeptemberben az előző hónaphoz képest, pont ahogy a magyar. A magyar áruexport legjelentősebb célországai ebben az összemérésben jobban teljesítettek nálunk, de relevánsabb az éves változás, és ha ezekre a számokra nézünk, sajnos kevésbé biztató a kép.
Bolti fogyasztás: pont legnagyobb külkereskedelmi partnereinknél tántorog
A magyar export több mint negyede irányul Németországba, az ezt követő Románia, Ausztria és Szlovákia együttesen sem éri el a németek súlyát. A németeknél gyakorlatilag elfogyott az éves növekedés a bolti fogyasztásban, pedig a nyár elején még majdnem plusz 5 százaléknál jártak, Ausztria pedig a 4 százalékos növekedésből csúszott át egyenesen a mínuszba.
A szlovákok ugyan sorozatos mínuszok után épp javítottak, és elérték az EU átlagos 1,3 százalékos bővülését, de tudni kell, hogy náluk megszorítások zajlanak, amint az elképesztő költségvetési szabadosságát korrigáló Romániában is, ahol a fogyasztás szeptemberben már 2,1 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest a majdnem 10 százalékra felszökött inflációs ráta mellett.
Uniós szomszédaink közül csak a horvátok érték el a magyar fogyasztásbővülés mértékét.
Német gazdaság: a nagybeteg, francia gazdaság: szintén, de a fogyasztásban még nem látszik
Tágabbra vonva a kört, néhány uniós országban körülbelül ugyanakkora a növekedés, mint a magyaroknál, és körülbelül ugyanannyi ország teljesít gyengébben, mint ahány erősebben. Az átlag mégis azért van bőven a magyar alatt, mert pont a legnagyobb uniós gazdaság fogyasztási dinamikája fulladt ki. A gazdasági növekedésnek pedig Európában pont a fogyasztás az egyik fontos eleme.
A nagybetegek a németek, ahol mindössze 0,2 százalék az éves bővülés, miközben szinte a magyar mértékben, 2,7 százalékkal nőtt a fogyasztás a második legnagyobb európai gazdaságban, a franciáknál. Az előbbi nekünk baj, az utóbbi pedig nem segítség, mivel a francia gazdasági kapcsolataink messze gyengébbek a németnél.
Előretekintve fordul azonban a kocka, hiszen emlékezhetünk: az elmúlt évben Franciaországban sorban buktak a kormányok, költégvetési problémák miatt, és ez nem sok jót ígér a fogyasztás oldalán sem. A németeknél ugyanakkor a jövő évtől mozgásba lendülhet az év elején elhatározott hatalmas költségvetési lazítási program, igaz, hogy a hatásai nehezen kiszámíthatók, és több évre terülnek szét.
Németország, Európa és a fortélyos félelem
Fortélyos félelem igazgat minket, s nem csalóka remény – írja József Attila. Ami az euróövezeti fogyasztásban történik, az rejtély, honnét jön ez a félelem? – írja elemzői kommentárjában az ING.
A háttér: a fogyasztók vásárlóereje 2023 óta javult, a bérmegállapodásokban elért béremelkedés üteme már meghaladta az energiaválság idején elszabadult inflációt. Ennek nyomán aztán a fogyasztás idén már mutatott némi élénkülést, az adatok azonban jelzik: a fogyasztók visszafogottak maradtak. A kiskereskedelmi forgalom pedig ismét csökkenő trendet mutat: a júniusi félszázalékos növekedés volt az utolsó hónap, amikor még bővülést láttunk – ez pedig nem sok jóval kecsegtet a fogyasztás harmadik negyedévi alakulását illetően – fogalmaz a jegyzet.
Ez annak ellenére történik, hogy a fogyasztói bizalom mínusz 16,6-ról mínusz 14,2 pontra emelkedett – folytatja értetlenül a jegyzet. Igaz, ez továbbra is jócskán elmarad a történelmi átlagtól.
Az Európai Bizottság szerint a megtakarítási szándék októberben minden idők legmagasabb szintjét érte el, ami arra utal, hogy a fogyasztók egyelőre várhatóan takarékosak maradnak, annak ellenére, hogy optimistábbak, és több pénz áll rendelkezésükre
– írja az ING.
A lenti grafikonon az EU egészéről látható is a visszafordulás, a fogyasztás éves növekedése a visszaesés korrekciója közben sem éri el a 2020-as évek elején megszokott szintet.
Az ING elemzőinek zavara indokolt: ha az európai fogyasztók optimistábbak és több pénzük is van, akkor miért nem hajlandók költeni? Már nem a jegyzetet idézzük, saját kérdésünk:
- ha az energia tartósan drága,
- a szomszédban háború zajlik és nyúlik, mint a rétestészta,
- növekedési ambícióit pedig az egyik háborús ország integrálására
- és a fegyverkezésre alapozza az unió,
akkor vajon milyen megfontolásokból ne maradjanak óvatosak az európai fogyasztók?
Megtorpant a kiskereskedelem bővülése, de az év végén új erőre kaphat
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai kellemetlen meglepetést okoztak, de az év végére javulhat a helyzet. A fogyasztás bővülését számos tényező segítheti.
