A hetvenes évekig tekerik vissza a svédek az időt, ami az adókulcsok felsrófolási szándékát illeti. Az agyonadóztatott, de a közterheket becsülettel befizető svédek jövő év végéig 4,5 milliárd dollárral fizetnek majd többet, ha megvalósulnak a koalíciós kormány tervei. Ezek között szerepel a munkajövedelmek fokozottabb megadóztatása, ökoadó kivetése a légi közlekedésre, a kisvállalatok osztalékadójának emelése, a pénzügyi szektor befizetéseinek növelése a bankmentést szolgáló alapba. A nyugdíjakat sújtó adókat viszont mérsékelnék.
Hosszú távon negatív következményekkel járna a versenyképességre a munkajövedelmek utáni adók emelése – figyelmeztet a kormánydöntésekhez hatástanulmányokat készítő kutatóintézet (NIER) igazgatója. Urban Hansson Brusewitz szerint inkább a termelékenység növelését célzó intézkedéseket kellene hozni, amelyek többletbevételt generálnak, s ezek révén a jelenlegi kulcsokkal is fedezhetők a többletkiadások. Svédország a konjunktúra éveit éli, noha a tavalyi 3 után az idén 2,6 százalékos növekedéssel kell majd beérnie. A költségvetés szufficites, ennek a megszilárdítása, a fél százalékának megfelelő többlet tartós elérése fontos feladat, de a NEIR szerint ez adóváltoztatások nélkül is elérhető. Azt viszont helyeslik, hogy például a fiatalok foglalkoztatásához adott adókedvezményeket visszavonják, mert hatástalannak bizonyultak.
