Bár a földbizottságok nevében eljáró megyei agrárkamarák sok esetben meg tudták állítani a spekulációs célú szerződéseket, de az esetek egy részében az önkormányzat az agrárkamarai elutasítás ellenére átengedte az adásvételt – mondta Győrffy. A NAK ezekben az esetekben bírósághoz fordult, azok viszont az ügyek jelentős részében nem tekintették perképesnek a NAK-ot. A Kúria is hasonló álláspontot alakított ki, amit a NAK vitat, de ezt a helyzetet az agrárkamarai törvény módosítása tisztázni fogja.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Tisztábbak lehetnek az adásvételek - Kép: Kiss Albert[/caption]
Az agrárkamara által véleményezett, mintegy százezer földvásárlási szerződésből körülbelül kétezer az elutasított, de ezek egy részét az önkormányzat felülírta. A kamara több száz ügyet vitt perre, ezek körül alakult ki a perképességről szóló vita.
Az elutasítás oka lehet például az alacsony, illetve az irreálisan magas áron kötött adásvételek megakadályozása is. Utóbbiakra példaként szakértők Balaton-felvidéki eseteket említenek, ahol sok esetben egy-egy szőlőültetvény a gazdaságilag racionális ár három-ötszöröséért kel el. Az ilyen magas árat a szőlészek-borászok nem tudják kitermelni, az adott ültetvény pedig az új tulajdonos használatában előbb-utóbb elsorvad, a földterület mezőgazdasági hasznosítása elvész.
A kamara azzal érvel, hogy a földbizottsági ügyekben a NAK szakmai álláspontot képvisel, míg az önkormányzatnál más szempontok is felmerülhetnek. A helyhatóságoknál a képviselő-testületben sokszor a település legnagyobb adófizető cégeinek képviselői is helyet kapnak. A NAK-nál olyan konkrét esetről is beszámoltak, amikor az önkormányzat felülbírálta az agrárkamara tiltó határozatát, a föld vevője pedig egy játszóteret épített – vélhetően a képviselő-testületi döntéstől nem függetlenül.
A törvénymódosítás után azonban, amennyiben perre kerül sor, mindenkinek „ki kell terítenie a kártyáját”, vagyis megindokolni, hogy milyen szempontok alapján döntött. A NAK-nak ezután lehetősége lesz a vételi ajánlatot jegyző személyről megtudni, milyen ingatlanok vannak a birtokában, illetve használatában, amivel ki lehet szűrni a felhalmozási célú földvásárlásokat is – mondta a NAK elnöke.
A földbizottságokat érintő módosításon kívül is több pontban változik a szabályozás. Az egyik ilyen, hogy az agrárkamara a jövőben vállalkozási tevékenységet is folytathat majd. Ezt Győrffy szerint az indokolja, hogy számos olyan új szolgáltatás bevezetését tervezik, amelyhez erre lesz szükség. A jelenlegi jogszabályi keretek között viszont ez csak úgy lenne kivitelezhető, ha a NAK céget alapítana, és azon keresztül szolgáltatna. Ebben az esetben viszont mindig el kellene magyarázni a szolgáltatás igénybe vevőinek, hogy bár egy céggel vannak kapcsolatban, az valójában a NAK.
Kötelező tagság, kötelező tagdíj
A módosítás megerősíti, hogy a meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozás, amit az adóhatóság adók módjára hajt be. Az agrárkamarai tagság akkor is kötelező, és a törvény erejénél fogva létre is jön, ha a meghatározott agrár- és élelmiszeripari, illetve -kereskedelmi tevékenység az adott társaságnál csak minimális mértékű. Ez ugyanakkor sokakban csak akkor tudatosult, amikor a be nem fizetett tagdíjról értesítést kaptak. A tagdíj mértéke árbevételhez kötött, és ha az agrárkamarai tag nem osztja meg a bevételét, akkor az összes bevétele a tagdíjalap. Ez a szabály 2015 óta érvényben van, a bevétel megosztásáról pedig hiteles nyilatkozatot kell tenni.
