A tízéves amerikai államkötvények hozama november elején még 1,8 százalék körül alakult, ám decemberre elérte a 2,6 százalékot, majd apadni kezdett. A folyamat felerősödött, amióta Donald Trump nem tudta keresztülvinni a republikánus többségű kongresszuson az elődje, Barack Obama nevéhez fűződő betegbiztosítási rendszer hatályon kívül helyezését.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Trump szerint amerikai gyárak ezreit "lopta el" Kína - Fotó: AFP[/caption]A hozam 2,3 százalékhoz közelít, ám közben a kétéves és a tízéves hozam különbsége is csökken, a görbe egyre laposabb, ami azt sejteti, hogy a befektetők előretekintve sem számítanak a és az ütemének gyorsulására, azaz maradnak az egy-két százalékos bővülési prognózisok – Trump három-négy százalékos száguldási ígéretei, valamint a beharangozott, de legfeljebb csak a tervezőasztalon lévő adócsökkentési és infrastruktúra-fejlesztési tervek ellenére.
A The Wall Street Journal szerint a piacok észlelik a retorika és a politikai nehézségek ellentmondásait, s a túlfűtött hangulatból visszatérnek a normális üzletmenethez. A betegbiztosítási fiaskó után Trump egyelőre nem akarja érdemben módosítani az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), holott kampányának egyik céltáblája éppen Mexikó volt. Az éles bírálatok másik kiszemeltje Kína, amelynek államfője csütörtöktől tárgyal Trump elnökkel. A tanácskozások nehéznek ígérkeznek, Peking ugyanis a szabadkereskedelem védelmezőjeként lép fel, miközben Washington protekcionista üzeneteket küld. A kínai vendég, Hszi Csin-ping azzal érvel, ha az Egyesült Államok felszabadítaná a szolgáltatások és a technológia exportját, mindjárt más lenne a kép.
Trump viszont azt hangoztatja, hogy amerikai gyárak ezreit „lopta el” Kína, s ezért alakult ki a 300 milliárdos kereskedelmi deficit. Ám Kína 2014 óta ezermilliárd dollárt költött a jüan erősítésére, a GDP-jében az részaránya 35-ről 18 százalékra esett 2006 óta, s ma már többet fektet be az Egyesült Államokban, mint fordítva. Az ezredforduló óta 109 milliárd dollár érkezett Kínából, a beruházások 140 ezer amerikai munkahelyet teremtettek. Az elnök néhány napja elrendelte a kereskedelmi hiány okainak vizsgálatát, azaz kereskedelempolitikai fordulatokra egyelőre nem kell számítani. Hacsak nem történik valami drámai a kínai államfővel tervezett találkozón.
Állásteremtés
A magánszektorban márciusban 263 ezer új állás keletkezett, a feldolgozó- és az építőiparban 82 ezer, a februári százezer után. Ilyen erőteljes két hónapra 2002 óta nem volt példa. A munkaügyi minisztérium pénteken teszi közzéa foglalkoztatási jelentést, s a Reuters által megkérdezett szakértők 175 ezer új munkahely létrejöttét feltételezik.
a foglalkoztatási jelentést, s a Reuters által megkérdezett szakértők 175 ezer új munkahely létrejöttét feltételezik. Trump szerint amerikai gyárak ezreit "lopta el" Kína - Fotó: AFP -->
