„Kik is azok, akik nálunk szóba jöhetnek?” – tette fel a kérdést Vida József. Kiegészítve, hogy nem mások, mint a lakosság és a vállalatok. Az elnök-vezérigazgató kiemelte: „Mi betétben vagyunk túlsúlyosak, 0,2 és 0,3 között mozog a BUBOR, most kell mindenkinek hitelt felvenni”. Vida szerint a lakosság visszaszerezte a bizalmát a bankokkal szemben, tehát úgy gondolják, hogy érdemes hitelből építkezni, jövőt építeni. „Marzs szempontból a fogyasztási hitelek domináltak, a 2010-2012-es években 30 százalékos kamatokkal vonzottuk a lakossági ügyfeleket, ma már 8,9 százalék körül mozognak a kamatok. A kamatcsökkentés annak köszönhető, hogy a kedvező gazdasági folyamatok miatt csökkentek a kockázatok, amelyre reagáltak a bankok” – mondta Vida József.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója - kép: Kallus György[/caption]
A vállalati szegmenst tekintve az agráriumot kiemelten kezeli a Takarékbank, velük nap, mint nap kapcsolatban is állnak. A bank elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, az MNB korábban is segítette a KKV-kat. Az NHP-programok beégették azt, hogy 2,5 % fölött nem szabad hitelt felvenni – ezek kapcsán jelentős gazdasági élénkítés történt, ezt követte a piaci hitelprogram és az MFB-s hitelkonstrukció, amiben több mint 500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő termékek kerülnek a vállalkozások részére kiajánlásra. A helyi KKV-k lojálisak velünk, szeretnek velünk bankolni és tudják, hogy mindig a legtöbbet próbáljuk kínálni nekik” – mondta Vida. Hangúlyozta, az agrárszektorok kiemelt fontosságúak, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legjobb ajánlatokat adják nekik. Ebben a szegmensben is azt látni, hogy kivárnak az agrárvállalkozók ők is a vissza nem térítendő támogatásokra várnak.
„Slágertermék a projektfinanszírozás” – összegezte Vida. Azok a kormányzati lépések, amelyek ezt generálták (CSOK) jelentős kihívást tettek a vállalkozókra és a bankokra is. „Megháromszorozódott, sőt megötszöröződött a projektek száma, körülbelül 2500 ingatlan építésére vállalkoztak a beruházók” – mondta. Itt némi buborékhatást is lehet látni, ami igazából azt a kérdéskört jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat ki fogja felépíteni?
A Takarékbank, mint MFB-pont üzemeltető a vállalatfinanszírozás területén egy nagyon jó évet tud maga mögött, hiszen az elmúlt évben 44 milliárd forintban hirdetett meg hitelkonstrukciót KKV-knak. Ez a keret márciusra elfogyott, pedig 73 milliárdra emelték ezt az összeget. „A nulla százalékos hitelprogram megállt, ezt a keretet újra kell gondolni nekünk is” – összegezte Vida.
A bank elnök-vezérigazgatója elmondta, 537 milliárdnyi termék került ki az MFB-pontok listájára és ezt a keretet szeretnék, hogy a lakosság és a vállalkozások igénybe vennék. „Ezt várták a vállalkozók korábban, most a lehetőség megnyílt. Kedvező feltételekkel így tíz különböző termékből lehet választani” – hangsúlyozta.
A lakosság nagyon gyorsan elkezdett építkezni, látszik, hogy az állományok a bankoknál csökkentek, az új folyósítások jelentősen megnövekedtek. CSOK-ból 12,6 milliárdot adtak ki, ezek többnyire új lakások. Lakásépítések kapcsán Vida hangsúlyozta: nem csak Budapesten van élet, nem csak itt indult meg az építkezési láz. Kiemelte: a vidéki nagyvárosokban és a községekben is meglódult az építkezés. A válságot követően leállt építkezések elég nagy vákuumot keletkeztettek az ingatlanpiacon. A gazdaság most ezt megpróbálja behozni – ez látszik a kiadott építkezési engedélyek számában. Az is látszik, hogy a lakásárak is növekednek, ettől a bankárok is félnek – mondta Vida. „Mivel alacsony a elfordultak sokan a betéti konstrukcióktól”.
Fogyasztási hitel esetében azt lehet látni, hogy a lakosság szeret felvenni hitelt és most kell felvenni hitelt, hiszen ilyen alacsony kamatkörnyezetben érdemes ezt a lépést megtenni – mondta Vida József. Maguk a vállalkozók kivárnak és várnak az MFB-pontos hitelekre, ezekben mindenki talál neki kedvezőt és jót.
