A Vidékfejlesztési program (VP) remélhetőleg hamarosan megszülető pályázati döntései, illetve kifizetései után az élelmiszer-gazdasági beruházások képezhetik a hazai bankok húzóerejét – jelentette ki tájékoztatóján Benedek Fülöp, az OTP Bank agrárágazati ügyvezető igazgatója. Ezzel ugyanakkor megnövekszik az agrárfinanszírozásban is egyre nagyobb versenyben lévő bankok kockázata. A VP-ben a kisebb vállalkozások javára előírt 80:20 százalékos arány sok kisebb értékű projektet, tapasztalatlan ügyfeleket jelent, miközben a projekteket szűkös határidővel kell megvalósítani.
Mivel a kisvállalkozások fedezeti háttere kevésbé szilárd, az OTP egy „zöld folyosó” modellt vezet be, amely minimális – 5 százaléknyi – saját erővel biztosítja az ügyfeleknek a projektjeik finanszírozását. A konstrukció részleteiről beszámoló Szabó István, a bank agrárágazati ügyvezetőigazgató-helyettese példaként elmondta: az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és az OTP Hungaro-Projekt Kft. bevonásával 50 százalékos pályázati támogatásintenzitás és a készpénzben szükséges önerő megléte esetén a projekt összege 25 százalékának megfelelő bankgaranciát biztosítanak, mellé pedig 50 százaléknyi beruházási és 19 százaléknyi támogatáselőlegező hitelt nyújtanak. Mindezt a beruházások pályázatokban előírt mérföldköveihez igazított ütemezésben. Mire a nyertes pályázatok megjelennek – reményeik szerint júniusban –, már kint lesznek a piacon ezzel a konstrukcióval.
Kockázatot jelent, hogy a pályázati döntések késésben vannak. Bár a VP minden forrását meghirdették, az 1350 milliárdos keret 35 százalékára van egyelőre kötelezettségvállalás, a kifizetés pedig 8 százalékon áll – mondta a Világgazdaságnak Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője. A kifizetések nem is teljes egészében fejlesztési források kihelyezését jelentették. Sőt a kötelezettségvállalás nagy része is az agrár-környezetgazdálkodási programra szól, ami szintén nem fejlesztés. A beruházási támogatások közül csak a trágyatárolók építésére kiírt 5,6 milliárdos pályázat jutott el a kötelezettségvállalásig.
Márpedig a VP támogatásaiért folyamodók jelentős része több mint egy éve pályázott. Az üzleti tervekben akkor szereplő költségekhez képest 20-30 százalékos a növekedés – mondta Vulcz László. Beindult a CSOK, munkaerőszűke van, többen támogatás nélkül is elkezdték a beruházásokat, közben emelkedett a munkaerő és az építőanyag költsége is. Ha pedig egyszerre jönnek ki a döntések, egy időben indulnak be a beruházások, a piacra rászabaduló többletkereslet további költségnövekedéseket generál, ami a jelenlegi 20-30 százalékos szintről akár 50 százalékig is elmehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.