Kinek a felelőssége a kártalanítás?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly 175 milliárd dolláros kárt okoztak szerte a világon a természeti katasztrófák, ám ennek mindössze a harmadát fedezték a biztosítók. A Risk Management Solutions számításai szerint a Tokiót 1923-ban sújtó földrengés ma már 670 milliárd dolláros anyagi veszteséget okozna, melyhez képest elenyésző a 2016-os egész éves anyagi kár. Ennek fényében pedig több kérdést is felvet az alacsony kártalanítási arány.
Nem csupán a biztosítók felelőssége, hogy a károk kétharmada fedezet nélkül maradt – hangsúlyozza a Bloomberg –, sok katasztrófa sújtotta területen ugyanis a szegényebbek nem engedhetik meg maguknak, hogy biztosítást fizessenek, míg mások (például Olasz- és Törökországban) a kormány kompenzálására apellálnak. Utóbbi várakozás indokolt lehet, hisz többek közt Törökországban és a karibi államokban is katasztrófabiztosítási alapok állják a kártalanítást, ha a biztosító nem fizet. A kártalanítási alapok egyik alapvető finanszírozási eszközei a katasztrófakötvények, amelyeket a biztosítók, a viszontbiztosítók, illetve maguk a katasztrófabiztosítási alapok bocsátanak ki. Ezek az értékpapírok huszonöt éve forognak a piacon, ám nagyobb veszteség még nem rengette meg az erejüket, így számos nyitott kérdés kapcsolódik valós értékükhöz és hosszú távú használhatóságukhoz.
Az is kérdéses, hány természeti katasztrófára lehet számítani a jövőben, a globális felmelegedés ezzel kapcsolatban számos vitát generált tudományos körökben. Ugyanakkor még a múltbeli természeti katasztrófák számát illetően sincs konszenzus az ezt elemzők között. A Munich Re és a Swiss Re viszontbiztosítók szerint a természeti katasztrófák száma folyamatosan nő: 1980-ban még csak 248 volt, míg 2016-ban már 772. Az adatok hitelességét azonban befolyásolhatja a korábbi adminisztrációs hiány, illetve a viszontbiztosítók érdekei. Az ENSZ katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok csökkentéséért felelős hivatala szintén növekedésről számolt be ugyanebben az idősávban, ám sokkal kisebb léptékűről: a szervezet 1983-ban 205, 2015-ben 346 természeti katasztrófát jegyzett. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor úgy véli, az elmúlt tizenöt évben csökkent a természeti csapások száma.
A világ számos pontján nem a statisztikai elemzésekre, hanem inkább a kármegelőzésre koncentrálnak több kárbiztos épület létesítésével. Tokióban komoly föld alatti árvízelvezető rendszert építettek, míg New York védelmi rendszert szeretne húzni Dél-Manhattan köré.
