BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz és Tőkepiac

Kinek a felelőssége a kártalanítás?

Mindössze a harmadát térítették meg a biztosítók a 2016-ban természeti csapások nyomán keletkezett károknak. A világ több pontján is katasztrófakötvényekből táplálkozó katasztrófabiztosítási alapok létrehozásával oldanák meg a kártalanítás egy részét, ám a rendszer még ingatag lábakon áll.

Tavaly 175 milliárd dolláros kárt okoztak szerte a világon a természeti katasztrófák, ám ennek mindössze a harmadát fedezték a biztosítók. A Risk Management Solutions számításai szerint a Tokiót 1923-ban sújtó földrengés ma már 670 milliárd dolláros anyagi veszteséget okozna, melyhez képest elenyésző a 2016-os egész éves anyagi kár. Ennek fényében pedig több kérdést is felvet az alacsony kártalanítási arány.

Nem csupán a biztosítók felelőssége, hogy a károk kétharmada fedezet nélkül maradt – hangsúlyozza a Bloomberg –, sok katasztrófa sújtotta területen ugyanis a szegényebbek nem engedhetik meg maguknak, hogy biztosítást fizessenek, míg mások (például Olasz- és Törökországban) a kormány kompenzálására apellálnak. Utóbbi várakozás indokolt lehet, hisz többek közt Törökországban és a karibi államokban is katasztrófabiztosítási alapok állják a kártalanítást, ha a biztosító nem fizet. A kártalanítási alapok egyik alapvető finanszírozási eszközei a katasztrófakötvények, amelyeket a biztosítók, a viszontbiztosítók, illetve maguk a katasztrófabiztosítási alapok bocsátanak ki. Ezek az értékpapírok huszonöt éve forognak a piacon, ám nagyobb veszteség még nem rengette meg az erejüket, így számos nyitott kérdés kapcsolódik valós értékükhöz és hosszú távú használhatóságukhoz.

Az is kérdéses, hány természeti katasztrófára lehet számítani a jövőben, a globális felmelegedés ezzel kapcsolatban számos vitát generált tudományos körökben. Ugyanakkor még a múltbeli természeti katasztrófák számát illetően sincs konszenzus az ezt elemzők között. A Munich Re és a Swiss Re viszontbiztosítók szerint a természeti katasztrófák száma folyamatosan nő: 1980-ban még csak 248 volt, míg 2016-ban már 772. Az adatok hitelességét azonban befolyásolhatja a korábbi adminisztrációs hiány, illetve a viszontbiztosítók érdekei. Az ENSZ katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok csökkentéséért felelős hivatala szintén növekedésről számolt be ugyanebben az idősávban, ám sokkal kisebb léptékűről: a szervezet 1983-ban 205, 2015-ben 346 természeti katasztrófát jegyzett. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor úgy véli, az elmúlt tizenöt évben csökkent a természeti csapások száma.

A világ számos pontján nem a statisztikai elemzésekre, hanem inkább a kármegelőzésre koncentrálnak több kárbiztos épület létesítésével. Tokióban komoly föld alatti árvízelvezető rendszert építettek, míg New York védelmi rendszert szeretne húzni Dél-Manhattan köré.

Kapcsolódó cikkek