Tovább nőtt a második negyedévben az életbiztosításokban fekvő amely június végén már újabb csúcson, 1871,9 milliárd forinton állt a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Ezúttal viszont nem a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások miatt ugrott meg a tartalék, hanem a hagyományos konstrukcióknak köszönhetően. Klasszikus életbiztosításokban 650,9 milliárd forint volt, ami hatéves rekordot jelent. A unit linked alapok vagyona ugyanakkor kismértékben csökkent, 1221 milliárd forintot tesz ki.
A változásban szerepe lehetett az etikus életbiztosítási koncepció bevezetésének is, ami miatt jó néhány unit linked életbiztosítást ki kellett vezetni a piacról, és az értékesítők jutalékai is megcsappantak. Emellett, úgy tűnik, egyre jobban kedveli a lakosság a nyugdíjbiztosításokon belül is a hagyományos termékeket, amelyek a lejárat idejére garantálják a minimálisan felvehető összeget.
A nem életbiztosításoknál a tartalékok hagyományosan az év első negyedében a legmagasabbak az éves díjat fizetők miatt, az idén viszont másképp alakult a mérleg: a második negyedévben is tovább emelkedett a tartalék 516,8 milliárd forintra, ami történelmi rekord. Ez persze még csökkenhet, az idén ugyanis sok viharkár volt, de olyan események is, mint a Green Travel csődje viszik a pénzt. A magas tartalékok mellett egyébként aggasztó, hogy mintegy 40 milliárd forinttal 269,7 milliárdra csökkent március óta a szektor saját tőkéje.
A biztosítók az összesen 2740,8 milliárd forintos mérlegfőösszegük több mint 72 százalékát tartják belföldi eszközökben. A magyar államkötvények mennyisége történelmi csúcs közelében volt a fél év végén, lassan megközelíti az 1100 milliárd forintot. Diszkontkincstárjegyből viszont már keveset tartanak a cégek – 100 milliárd forint alatt –, de ezekből a kínálat is szűkös, keveset bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ. Emellett a nulla százalék körüli hozam sem lehet igazán vonzó a biztosítók számára. A kockázatosabb hazai eszközök közül részvényekben bő 62 milliárd forintot, befektetési jegyekben pedig több mint 480 milliárdot tartott a szektor június végén. A készpénz és a vállalati kötvények volumene csökkent a biztosítóknál, utóbbiban szerepet játszhatott, hogy a második negyedévre esett egy Mol-kötvény lejárata.
A külföldi követelések mennyisége kismértékben, 526,8 milliárd forintra csökkent a második negyedévben. Külföldön is zömmel befektetési jegyeket tartanak a biztosítók, ezek állománya egyre jobban megközelíti a magyar befektetési alapokét, június végén már 460 milliárd forint fölött volt. Emellett némi külföldi részvény- és kötvénybefektetés is volt a mérlegben, ezek döntő része vélhetően a unit linked alapokban. Nem pénzügyi eszközökből – például ingatlanokból – egyre kevesebb van a biztosítóknál. Ezek értéke már alig éri el az 50 milliárd forintot.
