BUX 50,955.16
+0.10%
BUMIX 4,293.5
-0.51%
CETOP20 2,297.16
0.00%
OTP 17,395
+0.09%
KPACK 8,500
-27.97%
0.00%
-3.27%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,315
-3.66%
+1.11%
0.00%
+0.86%
-2.32%
-1.08%
-2.83%
-1.18%
-0.47%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,430
+0.83%
-0.78%
ALTEO 1,730
+0.87%
0.00%
+2.49%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
-1.09%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.67%
-0.23%
-0.77%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
+1.64%
+0.44%
0.00%
-0.96%
-1.80%
NUTEX 16.44
+2.37%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

A kötvénypiacot is hajtja a gyenge dollár

A dollár gyengesége tartja életben a részvénypiaci ralit, de a vállalati kötvénypiacot is vonzóvá tette az olcsó zöldhasú.

Idén az Egyesült Államok pénzügyi hatalmának két szimbóluma, az amerikai dollár és a Dow Jones index, egymástól teljesen eltérő utat járt be. Ez is mutatja, hogy a jelenlegi helyzet befektetői szempontból eléggé bonyolult, nem feltétlenül mutat minden abba az irányba, amelyikbe kellene. A Dow Jones átlépte a 22 000 pontos határt, ami 11,4 százalékos emelkedést jelent idén. Mindez annak köszönhető, hogy a magánbefektetők egyre nagyobb hányada válik optimistává. Ugyanezen időszak alatt a dollár több mint 12 százalékot vesztett értékéből, ha teljesítményét a hat legfontosabb másik devizához viszonyítjuk. A gyengülés főleg az elmúlt hetekben vált kulcskérdéssé, amikor ismét megkérdőjeleződött, hogy Donald Trump amerikai elnök képes lesz-e keresztülvinni a kongresszusban adócsökkentési és infrastruktúra-fejlesztési terveit. Az amerikai részvénytársaságok nyilván örülnek. A jelentős tengerentúli bevétellel rendelkező vállalatok exportkilátásai számára a gyenge dollár segítséget jelent, ami fenn tudja tartani a tőzsdei árfolyamok emelkedését 2017 második felében is. A technológiai szektor – mint a legnagyobb nemzetközi kitettségű szektor – már eddig is kapott támogatást a gyenge dollártól.

Forrás: AFP

A Morgan Stanley adatai szerint a tőzsdén szereplő amerikai technológiai cégek bevételeinek 57 százaléka származik külföldről, ami a legmagasabb a szektorok között. A második helyen a nyersanyagok szektora áll 47 százalékos aránnyal, ami 11 százalékos emelkedést mutat az előző évhez képest. Az S&P 500 index komponenseinek átlaga 10 százalék körüli értéket ad. Néhány kisebb alágazat még magasabb arányban kitett a külföldi piacoknak, így például a félvezetőgyártók bevételeinek 87 százaléka devizában keletkezik. Az utóbbi alágazathoz tartozó cégek indexe ebben az esztendőben 44 százalékos emelkedést tudott felmutatni. A gyenge dollár hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyesek által túlzottnak tartott spekulációk megalapozottabbak lehessenek. A második negyedévben a profitnövekedés az S&P 500 komponensei között várhatóan az első negyedéves 14 százalékos szint alatt marad. A csökkenő növekedési ütem az év végéig megmaradhat, így a dollár gyengüléséből származó többletnek a befektetők örülni fognak, a zöldhasú gyengülése szinte nem is jöhetett volna jobbkor.

A rekordot rekord után döntögető amerikai részvénypiac mellett kevesebb figyelmet kap az, hogy a 8,6 ezermilliárd dolláros amerikai vállalati kötvénypiac is közel van saját rekordjai megdöntéséhez. A Bank of America adatai szerint az extra prémium besorolású vállalatoknak mindössze 2 bázisponttal kell többet fizetniük az amerikai államnál a kölcsöneikért. Ez 2014 óta a legalacsonyabb szint, és a kockázatosabb vállalatok által fizetett prémium sincs sokkal magasabban. A piacot segítette a gazdasági növekedés, illetve hogy maga a növekedés nem volt annyira gyors, hogy a Bank of Japan vagy az Európai Központi Bank leállítsa kötvényvásárlási programját, emiatt a befektetők globális hozamvadászatba kezdtek. A dollár gyengülése pedig tovább serkenti a külföldi befektetők étvágyát. Az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint júniusban 26 milliárd dollárnyi kötvény fogyott, ami 2009 óta a legnagyobb havi pénzbeáramlás. A gyenge dollár nemcsak olcsóbbá teszi a dollárban árazott pénzügyi eszközöket a külföldi befektetők számára, de azt is megengedi, hogy ne kelljen fedezniük devizakitettségüket, amivel költséget takarítanak meg.

A kötvénypiaci rali nem csak a külföldi befektetőket vonzza, az amerikai hitelpiacokat ugyanis a hazai pénzáramlások is hajtják. Az EPFR számításai szerint az amerikai kötvényalapok 130 milliárd dollárral gazdagodtak 2017-ben, ezzel az elmúlt két év során tapasztalt tőkebeáramlás már eléri a 250 milliárdot. Az optimizmust jól mutatja az AT&T 23 milliárd dolláros kötvénykibocsátása a múlt héten, amelyre 60 milliárd dollárt összesítő ajánlat érkezett. A Dealogic adatai szerint az amerikai vállalatok az idén mintegy 1,1 ezermilliárd dollárnyi forrást vontak be. A kép azért nem ennyire tiszta. Az érem másik oldala az, hogy – mivel az árfolyamkockázat fedezésének költségei a dollár gyengülésével együtt csökkentek – az alacsony hozamok és a közel tízéves mélypontot elérő spreadek korlátozhatják is az amerikai vállalati kötvénypiac attraktivitását. A dollárárfolyam jövőbeni alakulásának bizonytalansága pedig akár a befektetőket távol tartó tényező is lehet. Az államkötvények feletti szűk prémium pedig egy kamatsokk esetén tartogathat meglepetéseket, de úgy látszik, miután az infláció a Fed célja alatt alakul, a vállalatok pénzügyi vezetői ettől még kevéssé tartanak. Arra számítanak, hogy miután az infláció rátája nagyon alacsony, ezért nem is emelkedhet meg hirtelen, azaz nem ugorhat nagyot. Ez pedig a jegybankok számára lehetővé teszi, hogy csak lassan vonják ki eszközvásárlási programjaikat. Az viszont veszélyes lehet, ha mindenki egyformán gondolkodik.

Kapcsolódó cikkek