A piacra lépést tervező és önálló pénzügyi szolgáltatás nyújtásában gondolkodó fintech cégeket és a biztosítókat is szigorúbban szabályozza az a törvényjavaslat, melyet augusztus 17-ig lehet véleményezni. Az uniós belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló PSD2 irányelvet a tagállamok 2018. január 13-ig kötelesek átültetni. Ugyancsak napirenden van az EU-s biztosításértékesítési irányelv implementációja, a jogalkotó a mostani salátatörvénnyel lényegében a már ismert előírásokat igyekszik beépíteni a meglévő hazai jogszabályi környezetbe. Emellett ugyanakkor néhány, a kor fogyasztói elvárásainak megfelelni tudó technikai újításnak is utat ad a szabályozó: ezek közül kiemelhető, hogy végre megnyílik az út az előtt, hogy az ügyfelek ne csak az irodában és – 2017-ben! – faxon mondhassák fel kgfb-biztosításukat, ha új, jobb ajánlatot kapnak, hanem elektronikus üzenetben is tájékoztathatják e szándékukról a biztosítót, harminc nappal a szerződés lezárása előtt.
Az elmúlt években a pénzügyi szektorban számos új szereplő, főleg fintech cég jelent meg a piacon, közülük sokan a korábbi pénzforgalmi irányelv hatályán kívül estek. A szabályozás megszüntetné ezt a hiányosságot, és az új szolgáltatókra is érvényes lenne, azaz minden pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó személynek meg kell majd felelnie a minimális jogi és szabályozási követelményeknek. A javaslat előírja valamennyi pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó kilétének és tartózkodási helyének nyilvántartásba vételét. Az irányelv rendelkezik arról, hogy a fogyasztó a szerződés kötelező erejűvé válása előtt jogosult térítésmentesen megkapni a vonatkozó információkat, és ingyen a rendelkezésére kell bocsátani a tranzakciók adatait, a számlakivonatokat is. A pénzügyi cégekkel kötött szerződéseket pedig az ügyfelek fél év múlva külön díj felszámítása nélkül felmondhatják majd.
Úgy tűnik, az új szabályozás némiképp szembemegy azzal a kormányzati szándékkal, amely a nemzetgazdasági szempontból olcsóbb elektronikus fizetés irányába szeretné terelni az embereket. A szabályozás ugyanis lehetővé tenné, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért a kereskedő díjat számíthasson fel az ügyfélnek, csak azt írja elő, hogy annak összegéről a fizetőt előzetesen tájékoztatni kell. A más országokban akár bankkártyáknál is alkalmazott megoldással – az úgynevezett surcharge-dzsal – szemben a Magyar Nemzeti Bank eddig elutasító állásponton volt, nálunk emiatt lehet például a legkisebb összeget is kártyával fizetni.
A biztosítókra vonatkozó szabályok is szigorodnak. A biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők, valamint a biztosítók és viszontbiztosítók – biztosítási szerződések értékesítése előtti, alatti és utáni – tevékenységében részt vevő alkalmazottaknak évente legalább 15 órányi továbbképzésen kell részt venniük, valamint jó hírnévvel kell rendelkezniük. A visszaélésszerű értékesítések megelőzése érdekében a biztosítási termékek értékesítését minden esetben az igényeket és szükségleteket felmérő vizsgálatnak kell kísérnie, az ügyfél által megadott információk alapján.
