Változatlan a csökkenő trend a lakossági hitelek kamatainál, a rövidebb kamatperiódusú lakáshiteleknél pedig már a svájci frankos korszakra jellemző értékekkel is lehet találkozni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. A lakáshitel-szerződéseknél júliusra vonatkozóan 4,40 százalékos átlagos éves kamatot számolt ki az MNB, amely 55 bázisponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A változó vagy legfeljebb egyéves kamatperiódus mellett kínált konstrukciókat választó adósoknak viszont júliusban már csak 3,13 százalékos átlagos kamattal kellett kalkulálniuk, ami közel nyolctized százalékkal elmarad a 2016 nyarán mért értéktől. A végig fix – tíz évnél hosszabb kamatperiódus mellett nyújtott – lakáskölcsönöknél viszont alig csökkent az elmúlt egy év alatt a kamat, a júliusra kalkulált 5,27 százalék mindössze 13 bázisponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az elmúlt időszakban kissé háttérbe szorult folyószámlahiteleknél éppen 20 százalék fölé mérséklődött júliusra a szerződésekben szereplő átlagos ár, ami bő 1,5 százalékpontos csökkenés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A 20 százalék feletti átlagkamatban ugyanakkor meghatározó szerep jut a hitelkártyákhoz kapcsolódó kereteknek, ahol jóval magasabb – gyakran évi 30 százalék feletti – rátával kell számolniuk az ügyfeleknek.
A személyi kölcsönök átlagos kamata viszont stabilan 15 százalék alá esett a hetedik hónapra, ami 1,6 százalékpontos csökkenés 2016 júliusához képest. A járműhiteleknél igen látványos – 4,7 százalékpontos – éves csökkenést regisztrált a jegybank, miután júliusban már átlagosan 10,47 százalékos érték szerepelt a szerződésekben. Az áruvásárlási hiteleknél közel 20 százalékot ért el júliusban az átlagkamat – ez szintén jelentős, 3,7 százalékpontos, egy évre vetített mérséklődés eredménye. A lakáshiteleknél jóval szerényebb növekedést elérő szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél 5,74 százalékon állt két hónapja az átlagkamat, ami nagyjából fél százalékpontos mérséklődést jelent az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva.
A jegybank legutóbbi hitelezési felmérésének eredményei alapján még lehet valamekkora tere a lakossági hitelkamatok mérséklődésének, de öldöklő árversenyre nem számítanak a piaci szereplők az erős kereslet mellett sem. Egyetlen kivételnek a lakáshitelezés számít: itt a bankok 15-17 százaléka jelezte, hogy a hitelezési feltételek enyhítésére készül. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy a piaci szereplők a közelmúltban vezették be, illetve most készülnek bevezetni a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleiket, aminek megmutatkozik a hatása a kamatok alakulásában is.
Szerényebbek a betéti ajánlatok
A pénzügyi szolgáltatók átlagosan évi 0,38 százalékos kamattal kötöttek szerződéseket a lekötött forintbetéteknél, szemben az egy évvel korábbi 0,6 százalékkal – derül ki a jegybank adataiból. Az éven belüli futamidőre lekötött pénzeknél még szerényebb, évi 0,31 százalékos volt az átlagos ráta. A folyószámlákon tartott pénzeknél pedig már 0,06 százaléknál jár az átlagos érték, ami 16 bázisponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Mindezek tükrében arra kell számítani, hogy tovább csökken a háztartások lekötött betéteinek mennyisége és aránya, miközben a szabad pénzek mennyisége emelkedik majd.
