Ötvenből harminc hazai pénzpiaci alap hozama negatív az idén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint. Ennek oka az alacsony kamatkörnyezet, a legrövidebb állampapírok, amelyekbe ezek a konstrukciók fektetnek, már negatív hozammal kelnek el az aukciókon, a lekötött bankbetétek átlagos kamata is egész évben 0,5 százalék alatt volt. Az alapkezelőknek pedig költségeik is vannak, amelyeket levonva a többségük már képtelen pozitív tartományban tartani a hozamot.
Forrás: Shutterstock
A leggyengébben az idén a Quaestor Kurázsi alap teljesített, az év eleje óta már 4,85 százalékot esett az árfolyama. A brókerbotrányok óta nem túl jó nevű konstrukciót jelenleg az Access Alapkezelő viszi, a vagyona alig 400 millió forint. Ha ennyire nem is rossz, de a nagy likviditási és pénzpiaci alapok közül is soknak negatív a teljesítménye. A legnagyobb hazai pénzpiaci alap az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alapja, amelynek árfolyama 0,15 százalékot süllyedt január óta. A befektetők ezt egyelőre nem nagyon érzik, ha 14 napig bent tartják a pénzüket az alapban, életbe lép a tőkegarancia, amelyet az OTP Bank nyújt.
„Egyelőre marad a bankgarancia” – mondta a Világgazdaságnak Gáti László, az OTP Alapkezelő értékesítési és marketingigazgatója. A hitelintézetet sem lehet azonban túlzottan kihasználni, az alapkezelő arra törekszik, hogy lehetőleg pozitív maradjon a hozam, emiatt folyamatosan csökkenti a díjait, amelyek már fél százalék alatt vannak.
Az OTP mellett egyetlen alapkezelő van még, amelynek likviditási alapja tőke- sőt hozamvédelmet ígér, a CIB Alapkezelő Hozamvédett Betét Alapja. A szinte kizárólag bankbetétet tartó konstrukció havonta hirdeti meg, mi az a minimális hozam, amelyet kifizet a befektetőknek. Legutóbb augusztus végén ez évi 0,1 százalék volt, vagyis most szeptemberre 0,008 százalékos árfolyam-emelkedést garantálnak. A CIB alapja a kevés pozitív hozamú likviditási alap közé tartozik, az év eleje óta 0,17 százalékot emelkedett az árfolyama. Ez a második legnagyobb pénzpiaci alap az országban, 106 milliárd forint van benne.
Jó néhány nagy pénzpiaci alapnál megszűnt a tőkevédelemre vonatkozó ígéret az elmúlt hónapokban. Az egykori Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap februártól Raiffeisen Betét Alap néven működik tovább, és azóta nem vállal sem tőke-, sem hozamvédelmet a benne tartott megtakarításokra. Az alap árfolyama az év eleje óta 0,14 százalékot esett, annak ellenére is, hogy a folyó díjakat csökkentette az alapkezelő. A K&H Alapkezelő is hasonlóan járt el április végén, azóta a K&H tőkevédett forint pénzpiaci alapja K&H forint pénzpiaci alap néven megy tovább, és az utóbbi időben minimális mértékben ugyan, de csökkent is az árfolyama. Az MKB Alapkezelő is feladta a tőkevédelmet, korábbi garantált likviditási alapja most már egyszerűen Forint Likviditási Alap néven fut, bár ez a konstrukció az év eleje óta icipici, 0,07 százalékos pluszban van.
Ilyen teljesítmény mellett nem meglepő, hogy az MNB adatai szerint a háztartások hét hónap alatt 209 milliárd forintot vettek ki a pénzpiaci alapokból, amelyek vagyona 2014-ben még 1400 milliárd forint fölött tetőzött, ma pedig már alig éri el a 610 milliárdot.
