Vonzóvá teszi a fix lakáshitelt az MNB

A bankok szerint a vállalati hitelezésben nem hoz majd különösebb változást a jegybank múlt heti döntése arról, hogy immár nemcsak a rövid, de a hosszú bankközi kamatokat is igyekeznek lejjebb nyomni. Az OTP Bank értékelése szerint az, hogy a korábbi, 15 bázispont körüli értékről nulla közelébe csökkent a 3 hónapos Bubor, illetve hogy a jegybank iránymutatása alapján tartósan – egy-két évig – ezen a szinten maradhat, nem jelent alapvető változást a már megindult vállalati hitelpiacon. Ugyanakkor, mivel a vállalatok régi és új hiteleinek kamata is csökken, illetve előretekintve is alacsonyabb kamatokkal számolhatnak a cégek, összességében kismértékben tovább élénkülhet a hitelkereslet.

A jó minőségű ügyfelek körében a verseny tovább élénkül majd – állítják egybehangzóan az UniCredit, az FHB és a Budapest Bank (BB) szakértői. Az FHB értékelése szerint a jegybanki döntésnek árleszállító hatása lesz rövid távon, míg a BB-nél úgy látják, az egyre alacsonyabb marzs és nagyobb kockázatvállalás melletti hitelkihelyezés trendje folytatódhat. Mindez azonban közép-, illetve hosszabb távon jelentős kockázatot jelenthet a piaci szereplők számára – figyelmeztetnek a banknál. Takács Zoltán, az FHB Bank vállalati területének vezetője emellett úgy látja, erőteljesen növekedni fog a fix kamatozású forinthitelek aránya, és a vállalkozások fejlesztéseinek finanszírozására megnyúlik a bankok által kínált hitelek futamideje is.

A verseny miatt ma már lényegében minden érdemi hiteligényre található finanszírozó a vállalati piacon – emlékeztetnek a K&H-nál, hiszen – teszik hozzá a CIB-nél – a bankok a már most is jelentős likviditást a számukra legjövedelmezőbb ügyfélhitelekbe szeretnék helyezni. A hitelezés lassú fellendülésének okát a bank szerint inkább keresleti oldalon kell keresni: a beruházások volumene csupán a tíz évvel ezelőtti szinten jár. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű kereslettel találkozna a bankrendszer, akkor nem helyezne el havi szinten több százmilliárd forintnyi likviditást az egynapos betétben „büntetőkamat” mellett – mondták a Világgazdaságnak az Erste Banknál. A pénzintézetnél az Európai Bizottság felmérésére hívták fel a figyelmet, amely szerint a vállalati növekedést már nem a pénzügyi és hitelkorlátok akadályozzák a leginkább, hanem például a munkaerőhiány.

A lakáshitelpiacon az intézkedés nyomán történelmi mélypontra jutó 3 hónapos Buborral jól járnak a forintosított devizahitellel rendelkezők, hiszen a következő kamatváltozáskor a kereskedelmi bankok érvényesítik az újabb csökkenést. Ugyanakkor a mostani szintekről már nincs igazán lejjebb, így viszont felértékelődhet a hosszabb kamatok csökkentése, hiszen ezzel a fix kamatozású konstrukciók kamatbázisa is lejjebb kerülhet, így az ügyfelek 5-10 évre vagy akár a teljes futamidő alatt kisebb törlesztőrészletet fizethetnek, s az időközben várt kamatemelkedés hatásaitól is hosszú időre – a kamatciklus végéig – védve lesznek. Az új hitelek közül már csaknem minden második fix kamatozású – mondták el az UniCreditnél, hozzátéve, hogy a forrásköltségek csökkenése további lehetőséget nyithat a lakáshiteleknél. Aligha véletlen, hogy a jegybank ezekben a hónapokban erősít rá a minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL) kommunikációjára a célból, hogy ne csak az új hiteleket felvevők éljenek a lehetőséggel, de a korábban változó kamatozású konstrukciót választók is fix konstrukcióra cseréljék le hitelüket.

Ha a jegybanki szándékoknak megfelelően valóban csökkenni fognak a hosszabb lejáratok hozamszintjei, úgy lehetőség nyílik a több évre fixált kamatozású lakáshitelek kamatainak mérséklésére – hangsúlyozták a K&H Banknál. A hosszabb kamatperiódusú lakáshitel-konstrukcióknál érdemi kockázatcsökkentést csak az 5 évet meghaladó, azaz 10-20 éves fixálásban látnak az OTP-nél. Amennyiben itt a swaphozamok érdemben csökkennek, úgy a piaci verseny minden bizonnyal további kamatcsökkentéseket fog kikényszeríteni a szereplőkből – vélekedtek, hangsúlyozva, hogy az MFL-konstrukcióknál a kamatszint az árazási algoritmusból adódóan nem üzleti döntés, hanem követendő automatizmus. Ugyanakkor – emlékeztettek az Ersténél – a fogyasztóbarát hitelek is piaci alapúak, s a banknál, ahol lehet, hosszú kamatperiódusban csak ezeket kínálják az ügyfeleknek. A Budapest Bank gyakorlata pedig arra enged következtetni, hogy a kamatszintek erodálása mellett a verseny is fontos: mint jelezték, folyamatosan vizsgálják és nyomon követik a forrásköltségek alakulását, valamint a piacon lévő termékek árazását annak érdekében, hogy a lehető legversenyképesebb kondíciókat tudják kialakítani ügyfeleik részére. Azaz nemcsak a hosszú források költségcsökkenése, de a vetélytársak ennek kapcsán tett lépései is hatnak majd a fix lakáshitelek kamataira.