Kisbefektetők csapnak le a kispapírokra

A lakosság sokkal hamarabb ugrik rá egy-egy tőzsdei sztorira úgy, hogy nem ásott a mélyére, az intézményi befektetőket inkább a megfontoltság jellemzi. A magánbefektetők a Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt hónapokban több olyan közepes és kispapírt kaptak fel, amelyekre a nagy elemzőházak nem figyelnek, nem készítenek róluk modellszintű számításokat, és célárakat sem adnak meg, így nem is kerülnek be a nagy alapkezelők portfóliójába.

„Egy intézményi szereplőnek nem feltétlenül éri meg időt és energiát fordítania a kisebb cégek részvényeinek követésére, ehelyett, mondjuk, a portfólió teljesítményére nagyobb hatást kifejtő tevékenységekre összpontosíthat. A lakossági befektetők számára persze a likviditás talán már nem akkora akadály. Jellemzően az új sztorik alapján alakul át a kisbefektetők érdeklődése a tőzsdéken, ami néha veszélyes hozzáállásba képes átcsapni. A látványos árfolyam-emelkedésekbe szeretnek belevásárolni, de amikor fordul a trend, akkor sokszor nem szállnak ki időben” – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Sándor Dávid, a KBC Equitas vezető elemzője.

A statisztikákból nem olvasható ki egyértelműen, hogy a néhány papír elmúlt hónapokban tapasztalt árfolyam-emelkedéséhez társult forgalombővülés a blue chipektől hozott-e el forrást, vagy új pénz jelent meg a börzén. Vélhetően mindkét irányból áramlott pénz ezekbe a részvényekbe.

Az elmúlt hónapokban az Opus, a Konzum és Appeninn forgalma és árfolyama ugrott meg látványosan a BÉT-en. Az Opus napi forgalma többször is elérte a nagy blue chipekét. A kisbefektetők egyébként a midcapeket is kedvelik. Ezek közé tartozik többek között az ANY Biztonsági Nyomda, a CIG Pannónia, a Graphisoft Park és a Masterplast is. Az utóbbi árfolyama egyébként 20 százalékkal emelkedett, miután prémiumkategóriás lett a papír.

„Az ilyen árfolyammegugrások már a túlzott kockázatvállalás jelei, és akár olyan figyelmeztető jelnek is vehetők, amely a bikapiacok érett szakaszát jellemzi” – húzta alá Sándor Dávid.

„A hazai piacon a Magyar Telekom kezd kikerülni a blue chip kategóriából a részvényforgalom csökkenése miatt. Az árfolyam-növekedési potenciál sem túl nagy a részvényben, szinte bármelyik más papírról el lehet képzelni egy 20 százalékos megugrást, de a konzervatív osztalékpapírnak mondható távközlési részvénytől ez nem várható” – tette hozzá Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának igazgató-helyettese. Szerinte a kispapírok iránt érdeklődők közt sok olyan új befektető lehet, akiknek nincsenek „előítéleteik”, mert korábban nem tőzsdéztek, nem égették még meg magukat egy-egy komolyabb árfolyamesés során.

A friss pénz elsősorban a hazai lehetőségeket keresi. „Külföldi részvényeket főleg azok tartanak saját portfóliójukban, akik régóta kereskednek velük. Az elmúlt hónapok pesti emelkedésének nem ők a haszonélvezői, de nem is ők keresik mostanában a legtöbbet” – fűzte hozzá Vavrek Zsolt. „A külföldi piacok közül a német és az amerikai a legkedveltebb, de sokat számít a sztori. A Teslát például egy-egy bejelentés idején többen veszik. Sokat számít, ha egy cég terméke nálunk is kapható, mert akkor a befektető jobban tud azonosulni a részvénnyel” – emelte ki Sándor Dávid.

A háztartások tőzsdei részvényeinek állománya a második negyedév végén 606,5 milliárd forint volt, ebből a hazai részvények 406 milliárd forintot, a külföldi tőzsdecégek papírjai 200,5 milliárd forintot tettek ki. A lakosságnál lévő hazai részvények értéke júliusról augusztusra 2,2 százalékkal 456 milliárd forintra növekedett. A külföldi papírokról még nem áll rendelkezésre frissebb adat. Augusztusban az árfolyammozgáson 31 milliárd forintot nyertek a lakossági befektetők.