Megugrottak a cseh hozamok
Szerdán a cseh állampapírhozamok 2014 óta nem látott csúcsra emelkedtek annak hatására, hogy a cseh jegybanktól (CNB) származó kommentek ismét felerősítették a kamatemelési várakozásokat. A jegybank helyettes kormányzója, Mojmír Hampl tudniillik úgy vélte, a kamatoknak emelkedniük kellene, illetve szerinte a cseh korona túl van véve.
A héten a korona euróval szembeni árfolyama is négyéves csúcsra emelkedett, miután Thomas Nidetzky, a jegybank monetáris tanácsa tagjának véleménye szerint a jegyzés nem erősödött annyit, hogy a pénzügyi szigorítás elkerülhető lenne. Ez a történet azonban még tavasszal kezdődött, amikor áprilisban a cseh jegybank visszavonta a korona euróval szembeni árfolyamgátját. A lépés – érthető módon – csendben történt. Akkoriban mindenki azzal volt elfoglalva, hogy vajon a Fed milyen ütemben hajtja végre a 2017-re beígért kamatemeléseit. Az idő előrehaladtával – infláció hiányában – egyre kevésbé látszott alátámasztottnak az, hogy a Fed idén, a márciusi után, még két hasonló emelést hajtson végre.
Ezzel szemben az euró oldalán egyre erőteljesebb, a kamatemelés irányába mutató lépések iránti várakozások bontakoztak ki. A továbbra is gyenge amerikai infláció és az eurózónából származó jobb adatok, illetve egy szinte folyamatosan várt európai likviditási szűkítés vagy kamatemelés hatására erőteljes eurórali bontakozott ki, ami a dollárral szemben látványos kereteket öltött. Júniusban a Fed újra lépett, és a vezető jegybankok kórusban kezdték zengeni, hogy a világ visszatérhet a normalizált monetáris politikához. Valódi kamatemelési lépéssel végül júliusban csak a Bank of Canada csatlakozott a Fedhez.
Az amerikaiakat viszont augusztusban, Európában elsőként, a csehek követték. Külföldi befektetők, még mielőtt a cseh jegybank megszüntette az árfolyamgátat, több milliárd euró értékben vásároltak a cseh fizetőeszközből. Ha az emelések folytatódnak, a cseh jegybanknak nagyon figyelmesen kell egyensúlyoznia következő döntései alkalmával, hogy fenntartsa a kamatemelési várakozásokat, nehogy azok gyengülése a korona erősödése alól is kihúzza az egyik lábat.
Természetesen egyéb okai is vannak a cseh fizetőeszköz erősödésének. A bérek emelkedése, illetve a gazdaság növekedési üteme meghaladja a jegybank várakozásait. A CNB saját friss előrejelzései is nyomósabb érveket adhatnak a héttagú monetáris tanács számára a szigorítás folytatásához. A jegybank vezető közgazdásza szerint a cseh gazdaságot most már „inkább inflációs környezet” veszi körül. A túlvett korona pedig a jegybank kedvére van, hisz korlátozza a nemzeti fizetőeszköz felértékelődését, így az lehetőséget ad a monetáris politika normalizálásának megkezdésére. A cseh infláció már felette jár az unióban általában jellemző 2 százalékos célnak, a munkanélküliség a tagországokon belül a legalacsonyabb, ami pedig magasabb béreket eredményez. A korona ereje a jegybanknak kedvező, hiszen ahogy az irányadó kamatszint távolodik a nullától, egyre kevesebb a monetáris hatóság tere a manőverezésre, illetve a nem konvencionális eszközök használatára, amelyek általában egyébként kevésbé népszerűek. A vezető közgazdász szerint a pénzügyi stabilitás szempontjából is a kamatemelés van preferálva, mivel sokkal hatékonyabban korlátozza a lakáspiaci árspirál kialakulását.
A kamatemelési várakozások Lengyelországban is erősödtek az elmúlt hetekben. Szerdán az FRA-k (forward rate aggrements) alapján a következő kilenc hónapban 84 százalékos valószínűséget ad a piac egy 25 bázispontos kamatemelésnek. Annak ellenére, hogy a magasabb alapkamat csökkenti a meglévő kötvénybefektetések értékét, a cseh és a lengyel államkötvény-aukciókon élénk kereslet mutatkozik, igaz, a legutóbbi esetben a cseheknél a kisebb felajánlott mennyiség is segítette a művelet sikerességét. A lengyel hozamszintek csak kisebb mértékben erősödtek, az Európai Központi Bank eszközvásárlási programot érintő döntésével kapcsolatos nagy várakozások miatt.
A magyarországi hozamszintek, főleg a hozamgörbe hosszú oldalán, néhány bázispontot csökkentek, miután a kamatdöntő ülést követő kommentjében a jegybank olyan kijelentést tett, amelyet a befektetői kör úgy értelmezett, hogy az MNB további eszközöket is bevethet a kamatok alacsonyan tartása érdekében. A közlemény szerint a monetáris tanács kész a pénzügyi kondíciók további lazítására, és ezzel összhangban vizsgálja az alkalmazandó nem hagyományos eszközöket.
A piac ugyan már korábban fontolgatta, hogy az MNB esetleg új eszközöket is felhasználhat, így már a másodpiaci kötvényvásárlás is felmerült. Valószínűleg ehhez hasonló gondolatok jutottak a piaci szereplők eszébe a közlemény olvasása közben vagy röviddel utána, mivel a forint jól láthatóan gyengülni kezdett, és két órával a bejelentést követően a jegyzés 310,09 közelébe emelkedett (a közlést megelőző 305,50-os érték közeléből). A jegybank azt is megemlítette az indoklásban, hogy az infláció lefelé mutató kockázatai megerősödtek, így szükséges a hozamgörbe meredekségének csökkentése, vagyis a hosszú lejáratú kötvények hozamainak letornászása. A monetáris tanács ezzel összhangban vizsgálja a nem hagyományos eszközöket.
