BUX 43,158.42
+0.14%
BUMIX 3,836.41
+0.70%
CETOP20 1,820.32
0.00%
OTP 9,178
-0.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.87%
-2.67%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,145
-2.14%
0.00%
-0.92%
0.00%
-1.91%
+2.11%
-1.25%
0.00%
0.00%
-0.74%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,850
+1.42%
+2.63%
ALTEO 3,010
+0.33%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.58%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-9.63%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Előfordul, hogy nem stimmel az egyenleg

A csúcsidőszakokban naponta több ezren kérdezik le a jegybank rendszerén keresztül az értékpapírszámláik adatait. Az esetek döntő részében mindent rendben találnak az ügyfelek, de voltak már eltérések.

Az ördög nem alszik – ezt gondolják sokan a brókerbotrányok után a befektetési vállalkozások ügyfelei közül. Ennek egyik jele, hogy egyre többen használják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapírszámla-lekérdező alkalmazását (ÉSZLA). Magyarországon a jegybank adatai szerint 1,7-1,8 millió értékpapírszámla lehet, ennek több mint a 95 százaléka lakossági ügyfelek nevén van. A számlák között körülbelül 360 ezer tartós befektetési szerződést (TBSZ) és 120 ezer nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) tartanak nyilván. A háztartások elsősorban állampapírt tartanak a számlákon.

Forrás: VG | Fotós: Kallus György

 

A jegybank adatai szerint szeptember végén a kisbefektetőknél lévő teljes hazai kibocsátású értékpapír-mennyiség megközelítette a 9200 milliárd forintot, és ennek több mint a fele, 4767,4 milliárd forint állampapír volt. A lakosság emellett a legnagyobb mennyiségben befektetési alapokat tart, az értékpapírszámlákon összesen 3872,1 milliárd forintnyi befektetési jegy volt a harmadik negyedév végén, ezenkívül 456,7 milliárd forintnyi hazai tőzsdei részvény és némi banki, valamint vállalati hitelpapír is gyarapította a megtakarításokat.

A Quaestor-botrány óta azonban érthetően sokan bizalmatlanok, hogy a megvásárolt értékpapírok egyáltalán léteznek-e, nem fiktív termékekről van-e szó. A Buda-Cash-eset tanulsága pedig az volt, hogy előfordulhat, hogy az ügyfél ugyan úgy tudja, ott van a számláján az értékpapír, de a brókercég azt a tudta nélkül már eltüntette onnan. Az ÉSZLA alapján mindenki naprakészen tájékozódhat, valóban ott van-e a számláján minden értékpapír, amelyet megvásárolt.

Az MNB adatai szerint a lekérdezések száma hónapról hónapra növekszik. Az online felület látogatottsága jellemzően a havonta megújuló belépési jelszavak kézhezvétele után a legmagasabb: ilyenkor akár napi több ezer ügyfél is megtekinti az oldalt. Hogy mely cégek ügyfelei a legbizalmatlanabbak, azt nem tudni, a belépések ugyanis teljesen anonim módon történnek, a jegybank sem tudja meg, melyik ügyfél melyik szolgáltatónál kérdezte le az adatokat.

Arra viszont volt már példa, hogy az ügyfél úgy látta, nincs meg minden általa vásárolt eszköz a számláján. A rendszer 2016. februári indulása óta összesen 62 ilyen esetet jeleztek a felügyeletnek. A jelzés oka 24 esetben az volt, hogy az értékpapírszámla-vezető helytelenül tüntette fel a pénzeszközök egyenlegét, 13 esetben pedig az értékpapírok készletét. További 25 esetben mind a pénzeszközök egyenlegét, mind az értékpapírok készletét helytelenül tüntették fel az ügyfelek álláspontja szerint.

Ezekben az esetekben az MNB azt tanácsolja, hogy ha nem egyezik meg a befektetési szolgáltató által küldött kivonat és az online lekérdezés adata, a problémáról az ügyfélnek elsőként a befektetési szolgáltatónál kell panaszt tennie. Emellett lehetősége van az ÉSZLA felületén keresztül jelzést küldeni az MNB-nek is, ez az ügyfél döntése alapján történhet anonim módon vagy nevének megadásával is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek