Megszűnne a nyomás a Mol árfolyamán

Magyarország kész méltányos alkut kötni az INA visszaadásáról. Ezzel le lehetne zárni a Magyarország és Horvátország történelmileg jó kapcsolatát mérgező vitát a Mol szerepéről az INA horvát energiavállalatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel Budapesten. „A politikai akarat már világos, de még meg kell találni azt a modellt, amely méltányolja az eddigi magyar befektetéseket, és reálisan állapítja meg az INA-részvények értékét” – szögezte le Plenkovic.

„A Mol befektetőinek jó hír lenne, ha a hazai olajtársaság megszabadulna az INA jelentette tehertől, különösen ha ez gyorsan megtörténne. A bevételeket jó eséllyel beruházásokra vagy egyszeri osztalékra fordíthatná a társaság. A Mol szempontjából kulcskérdés a vita rendezése, de tény, hogy az INA hozzáadott értéke kiesne az árfolyamból” – mondta a Világgazdaságnak Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor kijelentése a tekintetben nem újdonság, hogy már régóta ismert a Mol eladási szándéka. „Az, hogy az ügyben a magyar miniszterelnök is megszólalt, csak egy figyelmeztetés, de túlértékelni nem szabad. Az árfolyam érdemben majd akkor reagál, amikor a Mol tárgyalódelegációjától érkeznek konkrét információk. A magyar olajcégnek és a horvát kormánynak kell megegyeznie. Mindenesetre tény – tette hozzá Blahó Levente –, hogy ilyen magas szinten még nem volt üzenetváltás.”

„A Mol is az értékesítést szeretné, de a horvátok eddig nem jelezték ezt érdemben. A hírek szerint most tanácsadót keresnek, aki majd segít nekik megállapítani a Mol-pakett árát. Vélhetően a két fél árazásában jelentős eltérések lesznek” – mondta lapunknak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. Az is hatással lesz a tárgyalásokra szerinte, hogy a Mol perli a horvát kormányt a genfi választott bíróság mellett még Washingtonban is a helyi gázár szabályozásával kapcsolatban megszegett privatizációs ígéret miatt. „Ez akár több százmillió dolláros kiadást jelenthet Zágrábnak. Az alacsony kamatkörnyezetben az állampapírpiacról is bevonhatnának forrást, de akkor Horvátország eladósodottsága már a GDP 90 százalékához közelítene” – mutatott rá a szakértő. Pletser szerint az INA-csomag vételára 2 milliárd dollár körül lehet, ami azt jelenti, hogy az elmúlt több mint tíz év elvárt nyereségét vesztené el a Mol. Ebből valamennyit engedhet a hazai olajtársaság, de a részvényesi érdekekre is tekintettel kell lennie, ezért az összeg felére biztosan nem mennek le. Az elmúlt években a bizonytalanságok miatt fejlesztések is elmaradtak, ami erodálta az INA értékét. Közben a horvát kormány nem csak vevőjelölt, szabályozóként egyes vagyonelemek értékére is hatással van – emelte ki Pletser Tamás.

Nemrég az orosz Rosznyeft is felmerült lehetséges vevőként, de ez a Molnak nem lenne érdeke, és az uniós energiapolitika szempontjából sem előnyös. Az oroszok érdeklődését fokozhatja, hogy az INA-nak Szíriában is vannak olajmezői.

Az INA 49,08 százaléka van a Mol kezében, 44,84 százaléka a horvát államé. A Mol még 2003-ban vette meg az olajvállalat első 25 százalékát 505 millió amerikai dollárért, ezt 2008-ban egy 22,15 százalékos pakett követte. A Mol ekkor állapodott meg az irányítás átvételéről is. Később a piacon további 1,93 százaléknyi INA-részvényt vásárolt a magyar társaság, összesen 2 milliárd dollárt költött az INA-ra. Horvátországban politikai ügy lett a Mol-részesedésből, és 2014-ben bírósághoz fordultak, mert szerintük a Mol korrupcióval szerezte meg az INA irányítását. A genfi választott bíróság elutasította a vesztegetésre, a társaságirányításra és a 2003-as részvényesi megállapodás megszegésére vonatkozó valamennyi horvát kérelmet. A határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő tavaly december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol részesedését.

A magyar olajtársaság

2

milliárd dollárt költött

az INA megvásárlására