Eladná északi-tengeri eszközei egy részét a nemzeti olajtársaság
Négy évvel a megvásárlásuk után eladásra hirdeti északi-tengeri érdekeltségeinek egy részét a Mol – értesült a Reuters. A kiszállás hátterében a hírügynökség szerint az olajárak kedvezőtlen alakulása állhat. Banki források szerint a magyar olajipari vállalat a Bank of America Merrill Lynchet bízta meg a területileg az Egyesült Királysághoz tartozó portfólió értékesítésével. A Mol meghirdetett északi-tengeri eszközeinek értéke elérheti a több százmillió dollárt. A Reuters forrásai szerint a társaság a norvég felségvizeken lévő eszközeitől nem válik meg. Sem a Mol, sem a bankház nem kommentálta az értesüléseket; a Mol árfolyama 1 százalékot erősödött a hírre.
A magyar olajtársaság 2013 végén jelent meg az Északi-tengeren, akkor még 100 dollár felett volt egy hordó kőolaj ára. A Wintershall portfólióját 375 millió dollárért vásárolta meg a Mol, ebbe olyan mezők is tartoztak, amelyeken már termeltek, illetve olyanok is, amelyek még fejlesztés alatt álltak. A két fő terület közül a Scolty/Crathes olajmezőn 2016 novemberében indult meg a termelés. Itt a Molnak 50 százalékos részesedése van az EnQuesttel közösen. A Catcher mezőn 20 százalékos a Mol részesedése; itt az üzemeltető, a Premier Oil szerint e hónapban kezdik meg a kitermelést.
„Az Egyesült Királyság területén lévő északi-tengeri eszközök eladása jó hír a Mol befektetőinek. Az értékesítéssel 200-300 millió dolláros profitra tehet szert a vállalat, mivel az elmúlt évek leírásai után ezeknek a mezőknek nagyjából 100 millió dollár a könyv szerinti értékük” – közölte Pletser Tamás. Az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője szerint a Mol kutatási és termelőegységek felvásárlása iránt érdeklődik, s hozzávetőleg 100 millió hordónyi készletre tenne szert. A társaság elsősorban a közép- és kelet-európai, valamint a közel-keleti régióban kereshet akvizíciós lehetőségeket. Utóbbi térségben elsősorban Omán vagy Pakisztán jöhet szóba – tette hozzá Pletser Tamás.
Az elmúlt években több nagy olaj- és gázipari vállalat is kivonult az Északi-tenger régiójából, és kisebb, illetve rugalmasabb társaságok léptek a helyükre. Az olajmezőket többnyire kockázatitőke-alapok vásárolták meg. A Royal Dutch Shell 3,8 milliárd dollárért a Chrysaornak, az Engie 3,9 milliárd dollárért a Neptune-nak, az OMV pedig 1 milliárd dollárért a Siccar Pointnak adta el itteni portfólióját. A térségben az 1990-es évek óta folyamatosan csökken a termelés, bár az elmúlt esztendőkben enyhén nőtt.
