Kiárazódik a magas marzsok miatti optimizmus
Hétfőn 4,1 százalékkal zuhant a Mol árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), tegnap nyitás után folytatódott a lejtmenet, 2883 forinton is kötöttek üzletet. Utóbbi 1,4 százalékos mínuszt jelent, de utána megjelentek a vevők a piacon, és délutánra 0,8 százalékos pluszba fordult a kurzus.
A magyar olajpapír a hét első napján a lengyel olajvállalatokkal együtt került lejtőre. A Lotos 7, a PKN Orlen pedig 7,8 százalékot vesztett árfolyamából egyetlen nap alatt.
Az első hírek azzal magyarázták a zuhanást, hogy Oroszország újra akarja tárgyalni a gázszállítási szerződést a lengyel PGNiG-vel. Ugyan a cég árfolyama nem reagált a hírre, de az olajszektor részvényeitől szabadultak a befektetők arra a spekulációra, hogy az olajárakat is újratárgyalhatják az oroszok. A Mol kevésbé látványosan, de együtt mozgott a lengyel vállalatokkal.
„A Gazprommal kapcsolatos találgatások helyett inkább a finomítói marzsok miatt kerültek nyomás alá a papírok. Piaci információk szerint azt sem lehet kizárni, hogy egy olyan nagybefektető kezdett eladásba, amelyik nemcsak a két nagy lengyel olajcégben, hanem a régió több vállalatában, így a Molban is érdekelt” – hívta fel a figyelmet Pletser Tamás. Az Erste Befektetési Zrt. olajipari elemzője szerint a lengyel belpolitikai helyzet miatt egyre nagyobb a bizonytalanság a PKN Orlen és a Lotos körül, és ez hatással van a régiós szektortársakra is.
„A lengyel kormány részéről erősödik a nyomás, hogy gazdaságilag nem feltétlenül indokolt, ám politikailag előnyösnek vélt projekteket finanszírozzanak a részben állami tulajdonban lévő cégek. Ilyen például egy Dánián át Norvégiába vezető gázvezeték, amely ellátásbiztonsági szempontból szinte teljesen fölösleges” – tette hozzá Pletser Tamás.
A Lotosnak 53, a PKN-nek közvetlenül 27,5, közvetetten pedig 30 százalék feletti hányada van állami tulajdonban. A Mateusz Morawiecki vezette új lengyel kormány a piaci aggodalmak szerint aktívabb közreműködésre kényszerítheti az olajtársaságokat.
„A Mol esése nem jelez trendfordulót. Nagy rali volt idén az árfolyamban, amely november elején ért éves csúcsra, majd profitrealizálás következett” – fűzte hozzá Pletser Tamás.
„Az egész finomítói környezetben is volt egy korrekció. A harmadik negyedéves marzsok rendkívül jók lettek, és emiatt túlzott optimizmus épülhetett be az árfolyamokba, a marzsok csökkenésével párhuzamosan ez árazódhat most ki. A folyamat a Molt is érintette” – hangsúlyozta Boér Levente, az OTP Alapkezelő portfóliókezelője.
