Helyben toporog a gazdaság

Az ukrán gazdaság teljesítménye nagyban függ a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus alakulásától – hívta fel a figyelmet az idei évre szóló prognózisában a Világbank. Azt, hogy ez valóban így van, a 2017-es adatok is bizonyítják. Ukrajna tavaly 2,5 milliárd dollár veszteséget szenvedett a donbászi válság miatt, ami egy százalékponttal vetette vissza a GDP-t, így a remélt 3 százalékos bővülés helyett csupán 2 százalékos lett a növekedés. Az összegszerűen 2,5 milliárd dollár kieséséhez vezető kereskedelmi blokád még tavaly februárban kezdődött azzal, hogy a kijevi kormányerők veterán harcosai – félkatonai nacionalista csoportokkal kiegészülve – nem engedték be az oroszbarát felkelők kezén lévő területekről érkező vasúti szerelvényeket. Előbb Kijev még elítélte a tettüket, de engedve a nyomásuknak és zsarolásuknak, pár héttel később már maga a nemzetbiztonsági és védelmi tanács hozta meg a döntést a kereskedelmi kapcsolatok teljes felszámolásáról. Emiatt aztán a szakadárok az összes ukrán vállalatot magánosították területeiken. A legnagyobb veszteségeket az ország leggazdagabb oligarchája, Rinat Ahmetov szenvedte el. A kijevi vezetés is elismeri, hogy a 2 százalékos GDP-növekedés nem elég a gazdaság beindítására. Hogy ezen változtassanak, arra szeretnék rábírni a külföldi beruházókat, hogy ne vigyék ki azonnal a hasznot az országból. Az eddigi gyakorlattal szakítva eltörölnék a nyereségadót, és helyette a haszon kivitelét adóztatnák meg.

A kijevi kabinet várakozásai szerint 2018-ban 3 százalékos lesz a gazdasági növekedés. A jegybank, a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonlóan, 3,2 százalékot remél. A Világbank jóslata a legoptimistább (3,5 százalék), a szervezet 2019-ben és 2020-ban már legalább 4 százalékra várja a bővülés ütemét. A Világbank szakértői ugyanakkor sietnek megjegyezni: Ukrajna viszonylatában az átlagosnál sokkal több a kockázati tényező. A geopolitikai feszültség mellett az Oroszországgal szembeni túlzott szankciók is negatívan csapódhatnak le az ukrán gazdaságra nézve, és a Kijev és Brüsszel közötti, kissé fagyossá váló viszony is rossz üzenet a nemzetközi befektetőknek.

A törékeny ukrajnai pénzügyi helyzetre nagy hatással van a központi bank nemzetközi tartalékjainak alakulása. Ezek a január elsejei adatok szerint 18,8 milliárd dollárt tesznek ki, ötödével többet, mint 2017 januárjában. A növekedés az IMF tavalyi egymilliárdos hitelének és a jegybank 1,3 milliárd pluszt hozó valutaműveleteinek köszönhető.