Az ukrán gazdaság teljesítménye nagyban függ a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus alakulásától – hívta fel a figyelmet az idei évre szóló prognózisában a Világbank. Azt, hogy ez valóban így van, a 2017-es adatok is bizonyítják. Ukrajna tavaly 2,5 milliárd dollár veszteséget szenvedett a donbászi válság miatt, ami egy százalékponttal vetette vissza a GDP-t, így a remélt 3 százalékos bővülés helyett csupán 2 százalékos lett a növekedés. Az összegszerűen 2,5 milliárd dollár kieséséhez vezető kereskedelmi blokád még tavaly februárban kezdődött azzal, hogy a kijevi kormányerők veterán harcosai – félkatonai nacionalista csoportokkal kiegészülve – nem engedték be az oroszbarát felkelők kezén lévő területekről érkező vasúti szerelvényeket. Előbb Kijev még elítélte a tettüket, de engedve a nyomásuknak és zsarolásuknak, pár héttel később már maga a nemzetbiztonsági és védelmi tanács hozta meg a döntést a kereskedelmi kapcsolatok teljes felszámolásáról. Emiatt aztán a szakadárok az összes ukrán vállalatot magánosították területeiken. A legnagyobb veszteségeket az ország leggazdagabb oligarchája, Rinat Ahmetov szenvedte el. A kijevi vezetés is elismeri, hogy a 2 százalékos GDP-növekedés nem elég a gazdaság beindítására. Hogy ezen változtassanak, arra szeretnék rábírni a külföldi beruházókat, hogy ne vigyék ki azonnal a hasznot az országból. Az eddigi gyakorlattal szakítva eltörölnék a nyereségadót, és helyette a haszon kivitelét adóztatnák meg.
A kijevi kabinet várakozásai szerint 2018-ban 3 százalékos lesz a gazdasági növekedés. A jegybank, a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonlóan, 3,2 százalékot remél. A Világbank jóslata a legoptimistább (3,5 százalék), a szervezet 2019-ben és 2020-ban már legalább 4 százalékra várja a bővülés ütemét. A Világbank szakértői ugyanakkor sietnek megjegyezni: Ukrajna viszonylatában az átlagosnál sokkal több a kockázati tényező. A geopolitikai feszültség mellett az Oroszországgal szembeni túlzott szankciók is negatívan csapódhatnak le az ukrán gazdaságra nézve, és a Kijev és Brüsszel közötti, kissé fagyossá váló viszony is rossz üzenet a nemzetközi befektetőknek.
A törékeny ukrajnai pénzügyi helyzetre nagy hatással van a központi bank nemzetközi tartalékjainak alakulása. Ezek a január elsejei adatok szerint 18,8 milliárd dollárt tesznek ki, ötödével többet, mint 2017 januárjában. A növekedés az IMF tavalyi egymilliárdos hitelének és a jegybank 1,3 milliárd pluszt hozó valutaműveleteinek köszönhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.