Új mutató segít a jó biztosítás kiválasztásában

Január elsején életbe lépett a csomagolt lakossági és biztosítási egységhez kötött befektetési termékek uniós szabályozása (PRIIPs). Ezzel kapcsolatban Kozek András, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) életbiztosítási tagozatvezetője, az Allianz vezérigazgató-helyettese emlékeztetett: a teljesköltség-mutatóval (TKM) lassan nyolc éve olyan mutatót alkotott a magyar biztosítási szektor, amely Európában is egyedülálló. A mutató minden tranzakciós és háttérköltséget mutat, aligha véletlen, hogy az MNB idővel magáévá tette, és ennek alapján szabályozta az életbiztosításokat.

A fentiek nyomán a magyar biztosítási szektor szabályozása megelőzte az EU-szabályozást. A tapasztalatok átvétele így könnyebb volt, de természetesen a PRIIPs-előírások miatt azért szükség volt a hazai felkészülésre is. Kozek András hangsúlyozta: a szabályozás vonatkozni fog az alapkezelőkre és a biztosítókra is – de az alapkezelők számára csak 2019 decemberétől lesz kötelező a PRIIPs bevezetése. A teljes kollektív megtakarítási piacon ezek alapján 2020-tól lesz egységes a szabályozásnak való megfelelés.

A PRIIPs bevezeti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) rendszerét, amelyben a termékhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat kell összegezni. Ezt áttekintve az ügyfél információkat kap arról, hogy a termék pontosan milyen célra szolgál, kik tartoznak a megcélzott lakossági befektetői körbe. Fontos volt, hogy a KID-ben szereplő termék-összefoglaló közérthető legyen, ne jogi leírást kapjanak az ügyfelek. A KID fontos eleme, hogy valamennyi termék kockázata egy előre definiált képlet alapján számítottan egy hét egységből álló kockázati besorolási tengelyen lesz meghatározva – ez megkönnyíti a versengő termékek összehasonlítását. Szintén új kötelező elem, hogy a termék teljesítményét négy forgatókönyv alapján modellezni lesz köteles a terméket ajánló szolgáltató. Ebben abszolút összegben és százalékos mértékben is előrejelzést kell adni az ügyfélnek a biztosítás várható értékéről a megcélzott tartam felére és lejáratára vonatkozóan.

A KID-ben kimutatott hozamokkal kapcsolatban előírás, hogy csak nettó hozam szerepeltethető. A dokumentum által használt költségmutató (Reduction in Yield) nagyban hasonlít a magyar TKM számításához, ám Kozek András hangsúlyozta, van eltérés a magyar TKM és az uniós PRIIPs metódus között, ezért például a kétféle mutató összehasonlítását nem ajánlják. A tagozatvezető szerint nem arról van szó, hogy a kétféle metódus között nagyságrendi lenne a különbség: amely termék TKM-je másfélszerese a másiknak, az a PRIIPs alapján is jóval drágább lesz, már csak azért is – hangsúlyozta –, mert az uniós szabályozás sok terv közül végül a TKM-mel nagyban rokon szabályozási elvre épít.

A Világgazdaság kérdésére Kozek András elmondta: reményeik szerint inkább használ, semmint gondot okoz majd, hogy kétféle mutató is segíti az ügyfeleket a számukra megfelelő termék kiválasztásában. Az MNB és a biztosítók is azon az állásponton vannak, hogy amíg a PRIIPs még kezdeti szakaszban van, s a mutatókon, számítási metódusokon a következő időszakban még számos finomhangolás történhet, addig nem érdemes a magyar TKM szabályozás kivezetése. Már csak azért sem – figyelmeztetett a Mabisz képviselője –, mert az MNB a TKM-hez árazási előírásokat is kötött. Kozek András szerint látni kell, hogy a TKM mögött hét év tapasztalata áll: a mutató bevezetése komoly költségcsökkentést hozott a piacon, míg a meglévő állományok stabilabbak lettek.

A magyar biztosítási szektor – a rendelkezésre álló harmadik negyedéves adatokkal alátámasztva – jó évet zárt 2017-ben. Az utolsó három hónapban aligha változott meg a trend, így az évet bőven 6 százalék feletti díjbevétel-növekedésssel zárhatták a biztosítók – mondta Pandurics Anett, a Mabisz elnöke, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint a jó eredmények révén a szektor végre visszatért a válság előtti szintekre. A hajtóerőt a tavalyi évben a nyugdíjbiztosítások jelentették, a szerződések száma már az első fél év végén meghaladta

a 230 ezret (a piac 250 ezer feletti év végi állományt várt), ma már a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételének ötödét adják a nyugdíjbiztosítások. A másik kiemelkedően fejlődő terület a gépjármű-biztosítások piaca volt az elnök szerint.