A technológiában van a pénz, nem a bitcoinban

Nem szabad összekeverni a bitcoint a mögötte lévő technológiával, azaz a blokklánccal (blockchain). Pataricza András, a BME Méréstechnikai tanszékének egyetemi tanára a és a blockchain közötti különbséggel kapcsolatban a könyvnyomtatás feltalálását hozta fel példaként: az információ terjesztésének óriási társadalmi hatása van.

A részvénytől a pamfletig sok mindent ki lehet nyomtatni, igaz ez a blokkláncra is, a technológiát szinte bármire lehet használni

– hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Idén tízéves a bitcoin. Tuan Anh Trinh, a Corvinus egyetemi docense szerint 2008-ban

a bankok válsága volt az oka annak, hogy megszületett a bitcoin, ez volt az indok, és „ez van a bitcoin mögött”.

Mérő László, az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára a játékelmélet irányából közelítette meg a kérdést és egy afféle fordított lottójátékot hozott fel példaként. Egy olyan lottót, amiben nincs húzás, és az nyer, aki a leginkább elkerüli a többi játékos számait – ugyanakkor a matematikus szerint szinte lehetetlen kizárni a csalást, ami viszont technológiájával már megoldható.

Megéri az energiabefektetést?

Pataricza András kiemelte, hogy

a kriptopénz bányászatára irgalmatlan mennyiségű energiát pazarolunk: a világon Szlovákia éves energiafelhasználása elmegy erre, ami a jelenlegi hozamszintek mellett ablakon kidobott pénz.

Tuan Anh Trinh közbeszúrta, hogy a blokkláncra fordított energia az más tészta, szerinte ezt nem szabad összekeverni a technológiára fordított energiával.

A technológia az, amiben az igazi pénz van, nem a bitcoin

– hangsúlyozta Pataricza András.

A blockchain alapú kooperatív lehetőségek tárháza végtelen – ebben minden felszólaló egyetértett. Ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy az árfolyam ingadozása mennyire hat a technológiára? Ugyanis blokklánc technológiákba még sosem fektettek korábban ennyi pénzt, mint napjainkban.

Óriási árfolyamingadozásokat produkál a bitcoin

Kedden kora reggel 6000 dollár környékén mozgott a legnépszerűbb kriptopénz árfolyama, azonban szerda dél körül már ismét 8000 dollár felett járt a bitcoin. Az árfolyam csúcsát december közepén érte el, 20 ezer dollár környékén.

A blokklánc technológiában a kereslet és a kínálat egymásra talált, ugyanis Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetemi tanára szerint a hotelszoba-foglalástól, a felvételi rendszereken át egészen a biztosításokig szinte bárhol alkalmazható a technológia.

Ugyanakkor ami mellette szól, hogy decentralizált, nem manipulatív – emiatt nehéz ellenőrizni, pénzmosásra kiváló –, az egyben a hátránya is.

A fekete gazdaságban van rá igény

– mondta Mérő László, hozzátéve, hogy a kriptovalutáknál nem látni, mi megy honnan hová, ugyanis a technológiával megoldható az anonimitás.

A matematikus szerint nem véletlen, hogy éppen 20 ezernél állt meg a bitcoin árfolyama – amikor rohamosan erősödött decemberben. Elmondta, hogy amikor még 8 dollár környékén járt az árfolyam – 5-6 évvel ezelőtt –, készítettek egy kalkulációt arra alapozva, hogy mi lenne, ha a fekete gazdaság fele használná a bitcoint.

Amennyiben a világ GDP-jének körülbelül 2 százalékát teszi ki a fekete gazdaság, és ennek a fele bitcoinban tartaná pénzét, azaz a világ GDP-jének 1 százalékában, a maximális 21 millió bitcoinnal – ennyi bitcoin lesz maximálisan forgalomban, ha már mindet „kibányászták” – számolva körülbelül 20 ezer dollár lehet az árfolyam. Más kriptovaluták esetében nem feltétlenül van felső korlát, például a második számú kriptopénznél, az ethereumnál nincsen.

Japán befogadja a kriptovalutákat

Czakó Borbála, az EY Global partnere a szabályozás kérdését – illetve annak hiányát – hangsúlyozta. Elmondta, hogy Japán áll a legbarátságosabban a technológia mellé: 32 kriptopénznek már adtak ki felügyeleti engedélyt, további közel 100 pedig sorban áll ezért. Hozzátette, Japán abban bízik, hogy így versenyelőnyre tesznek szert. Elmondta azt is, hogy lát jövőt a bitcoinban, de szabályozásra szükség van.

Szkeptikus vagyok a pénzt illetően, de optimista a technológiával

– emelte ki Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök szerint „a jó pénz az, ami tranzakcióra alkalmas”. Ez viszont szinte mindenre igaz, hiszen például régen a katonaságban cigarettával is fizettek egymásnak.

A pénz legfontosabb kritériumainak nem tesz eleget a bitcoin,

ugyanis az nem értékálló – nagyon hullámzik az árfolyama –, valamint a kínálata is rögzített (maximum 21 millió darab lesz belőle).

Venne fel hitelt bitcoinban? – tette fel a kérdést Mérő László, aki szintén azt hangsúlyozta, hogy mivel véges számú bitcoinról van szó, az emiatt a pénz egyik legfontosabb funkcióját nem tudja betölteni.

Ha mégis a kriptopénzekbe fektet, akkor mennyit érdemes?

A matematikus egy példán keresztül szemléltette, hogy szerinte mennyit is érdemes a kriptopénzekbe fektetni. Ha valakinek 100 tallér a fizetése, és 99-nek „megvan a helye”, azaz mindössze 1 darab tallér szabadon felhasználható, akkor ha fizetésemelést kap, 110-re nő, akkor a szabadon felhasználható kerete a 11-szeresére nő.

Bod Péter Ákos elmondta, hogy a megtakarítások maximum 1-5 százalékát érdemes kriptopénzekben tartani. Konferenciákon is sokszor elhangzik, hogy érdemes diverzifikálni a portfóliót: ne egyetlen egy termékbe, részvénybe, kriptopénzben tartsuk a megtakarításainkat!

Ha ezt az 1-5 százalékos „szabályt” betartjuk, akkor ha megugrik az árfolyam, mint tette azt decemberben a bitcoin, az nagyon jó, viszont ha beszakad, és elúszik a betett pénzünk, az a néhány százaléknyi arány miatt a szakértők szerint még belefér, „nem fáj annyira”.