A pénzügyi válság óta a legerősebb évét zárta a vállalati hitelpiac Magyarországon 2017-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank szezonálisan igazított adatok alapján közölt statisztikái szerint tavaly 3039,4 milliárd forint értékben kötöttek új forint- és euróhitel-szerződéseket a nem pénzügyi vállalatok Magyarországon, ez 43,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az új kihelyezéseken belül a forinthitelek mennyisége 2189,6 milliárd forintot tett ki, ami 46,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az euróhitelekből 849,7 milliárd forintnyira vonatkozóan született új szerződés 2017-ben, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 36,2 százalékos volt az emelkedés. Ennek alapján az új szerződéseken belül az euróhitelek aránya közel 28 százalékot tett ki.
Forrás: Shutterstock
A bő 43 százalékos emelkedés az új kihelyezéseknél egyébként majdnem duplája az egy évvel korábbi ütemnek, hiszen 2016-ban 22,2 százalékos éves növekedést regisztrált az MNB. Az egyre nagyobb bázis miatt valószínűnek tűnik, hogy 2018-ban már elmarad a növekedési ütem a tavalyitól, bár a piac tovább növekedhet.
Az élénkülő hitelezés hatásai már látszanak az állományi adatokon is. A vállalati hitelállomány évek óta tartó zsugorodását 2016-ra sikerült megállítani, ám tavaly látványos fordulat következett: a december végére kimutatott, 6492,5 milliárd forintos hitelmennyiség 9,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A hitelállomány összetétele nem változott markánsan 2016-hoz képest: a jegybank adatai szerint december végén 18,1 százalékot ért el a folyószámlahitelek aránya a portfólión belül, miközben az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsönök súlya éppen 9 százalék fölött mozgott. Az egy és öt év közötti lejáratú hitelek a teljes vállalati portfólió 27,2 százalékát adták december végén, miközben az öt éven túli lejáratúak részesedése 45,7 százalékot tett ki. A devizahitelek aránya közben érezhető mértékben nőtt a vállalati hitelállományon belül 2017-ben: december végén 43,8 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 42,6-del.
A jegybank adatai szerint tavaly szinte minden vállalati hiteltípusnál csökkent a szerződésekben szereplő, átlagos kamat: ez alól csak a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú euróhitelek képeznek kivételt, amelyeknél 1,35-ról 1,40 százalékra emelkedett a jegybank által kiszámolt átlagos ráta. Az újonnan kihelyezett vállalati hiteleknél ugyanakkor – hasonlóan a lakossági piachoz – folyamatosan növekszik a fix kamatozású konstrukciók súlya.
