A lakosság még nem fedezte fel a fizetési meghagyás előnyeit
Több mint hat százalékkal emelkedett a fizetési meghagyásos eljárások száma tavaly Magyarországon és 88 százalékuk néhány héten belül sikerrel végződött, vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy mert nem élt ellentmondással ellene, így a meghagyás jogerőre emelkedett. Az eljárások között azonban elenyésző számban szerepelnek a magánemberek által kezdeményezett ügyek – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményéből kedden.
MTI
2018.02.27, 15:34
Megosztom a cikket
A kamara több mint 559 ezer fizetési meghagyásos kérelmet regisztrált, amelyek döntő többségét cégek, követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok, például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményeztek.
A magánszemélyek csekély mértékben voltak aktívak a MOKK szerint, aminek az okát a kamara abban látja, kevesen tudják, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének.
A közleményből kiderül, a behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhány ezer és tízmillió forint között mozgott.
A nyilvántartás szerint tavaly a fizetési meghagyásos eljárások kétharmada elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt indult; emellett akadtak parkolási bírság, bliccelés miatt induló ügyek.
Kép: AFP
A hitelkártya-tartozások háttérbe szorultak – nyilatkozta a közlemény szerint Tóth Ádám, a kamara elnöke hozzátéve, hogy a szerzői jog megsértésével kapcsolatban is sok fizetési meghagyásos eljárás indult, például a nyilvános helyeken jogosulatlanul lejátszott zeneszámok miatt.
A MOKK adatai alapján az eljárások döntő részét – csaknem 550 ezer kérelmet – elektronikusan nyújtották be.
A fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség bizonyítékok csatolására, csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a meghagyást. A magánszemélyek közvetlenül bármely közjegyzőhöz fordulhatnak, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról.
Az új szabályok szerint idén január elsejétől 3 millió forintnál kisebb összegű pénztartozás esetén perindítás helyett közjegyző bocsáthat ki fizetési meghagyást, 3 és 30 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, 30 millió forint feletti követelést pedig csak bírósági úton lehet érvényesíteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
