A valutaalapnak kedveskedne Kijev

Az elmúlt évek sikertelen privatizációs kísérletei után, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomásának engedve, az ukrán kormány az idén ismét belevág a magánosítási folyamatba. Ehhez még egy új privatizációs törvényt is elfogadtatott a parlamenttel. Szakértői vélemények szerint Ukrajnában azért topog évek óta egy helyben ez a folyamat, mert ellenkezik az oligarchák érdekeivel, és személyesen Petro Porosenko államfőnek sem jönne jól egy kiárusítás.

Már az is árulkodó tény, hogy az állami vagyonalapnak nincs is rendes vezetője, jó ideje csak megbízott elnökként irányítja Vitalij Trubarov. A hatalmi elit érdekeit hűségesen kiszolgáló megbízott igazgató elmagyarázta: a washingtoni hitelező által kikényszerített új törvény két szakaszra bontja a privatizációt. Az egyik kalapba a 250 millió hrivnyánál (10 millió dollár) többet érő vállalatok kerülnének, az ennél kevésbé értékesek pedig a másodikba. Utóbbiak elárverezése kizárólag elektronikus licitálással történhet.

Az elnökpárti frakció tagjai közül többen is azzal érvelnek, hogy az ország mai helyzetében nem szabad nagyszabású privatizációba kezdeni, mert a nyugati befektetők áron alul juthatnának hozzá a stratégiai fontosságú objektumokhoz. Andrij Novak, az ukrán közgazdászok egyesületének igazgatója szerint azonban

ők csak a saját érdekeltségeiket féltik, és nem szeretnének konkurenciát kapni.

Az ukrán állami magánosítási tervek ettől még nagyszabásúaknak tűnhetnek. 2020-ig 839 állami vállalatot adnának el a meglévő majdnem 3,5 ezerből. Csak az idén 22,5 milliárd hrivnya (900 millió dollár) bevételre számítanak. Tavaly a tervezett 17,1 milliárd hrivnyából végül csak 3,3 milliárd folyt be a kasszába, az azt megelőző esztendőben pedig még rosszabb volt az összkép, akkor a remélt 17 milliárdból csak 200 millió hrivnyás (8 millió dollár) bevételt könyvelhettek el.

A tavalyi év kirakatba illő története az odesszai kikötői üzem értékesítése volt, amelyet előbb 600 millió dolláros áron hirdettek, de miután nem talált vevőre, az árát levitték 200 millióra, ám végül úgysem kelt el – az idén újra eladásra kínálják. A már idézett Andrij Novak nonszensznek tartja, hogy nem a veszteséges cégeket hirdetik meg – ilyenből van bőven –, hanem a jól jövedelmezőket játszanák át az oligarchák kezére. Demonopolizáció helyett csak még jobban összpontosulnának az oligarcha mogulok pénzügyei és befolyásai.

Az új privatizációs törvény érdekessége, hogy az eladásokból kizárják az orosz érdeklődőket, ellenben beengednék az amerikaiakat.

Emiatt Ruszlan Bizjajev elemző attól tart, hogy a tengerentúli cégek túlságosan nagy befolyást szerezhetnek az ukrán energetikai ágazatban. Ez Washington kénye-kedvétől tenné függővé az országot, vagyis a korábbi moszkvai dominanciát amerikai válthatja fel. Bizjajev szerint az Egyesült Államok a politikai szájkosarat már rég Kijevre húzta, most pedig a gazdasági szájkosár következne. Ez azonban nem tetszik az oligarcháknak, ezért Petro Porosenko kemény választásra kényszerülhet: vagy Washington szimpátiáját veszítené el, vagy a belföldi pénzügyi háttér támogatását.

Kiszáll a bankszektorból az ukrán állam

Az ukrán kormány a jelenlegi 55 százalékról 24 százalékra kívánja csökkenteni az állami részesedést a bankszektorban – jelentette be a szerdai kormányülésen az ukrán pénzügyminiszter. Olekszandr Daniljuk elmondta: több bankot, köztük a legnagyobbat is teljes egészében eladnak. További részletek a 9. oldalon.