Trump kizárta a kínaiak trójai falovát

Donald Trump hétfőn kiadott rendeletével gyakorlatilag megvétózta az évezred legnagyobb technológiai üzletét, amelynek keretében a szingapúri székhelyű Broadcomm csipgyártó 117 milliárd dollárért megvásárolta volna amerikai versenytársát, a Qualcommot – írta a Reuters. Az indoklás szerint az elnöknek bizonyítékai vannak arra, hogy az óriásüzlet mögött kínai expanziós érdekek húzódnak meg, az ügylet révén olyan technikai tudás juthatna a kínaiak kezére, amely megalapozhatná első helyüket a mobileszközök fejlesztésében és gyártásában. A Qualcomm ugyanis többek között a legújabb, hipergyors adatátvitelt biztosító 5G mobiltechnológiához készít csúcsminőségű alkatrészeket, e téren az úttörők közé sorolják. A Jefferies szerint az 5G-s szabadalmak 15 százaléka az övék, míg a Nokia 11 és a kínai cégek együtt 10 százalékos részesedéssel rendelkeznek.

A szingapúriakkal mint vállalattal nincsen különösebb baja az elnöknek, ők még azt is vállalták, hogy a frigy reményében Amerikába tegyék át a székhelyüket, de ez Washington szerint legfeljebb porhintéssel ér fel. Trump meggyőződése, hogy a Broadcomra Kína a trójai faló szerepét osztotta, amely, amint beér a vár falai közé, megkezdi megbízói érdekeinek kiszolgálását. A kormány megbízásából a külföldiek amerikai beruházásait és cégfelvásárlásait előzetesen vizsgáló szakbizottság (CFIUS) álláspontja szerint a hatalomátvételt követően könnyen forráshiányossá tehetik a csipgyártót, és a friss tőkét hozó új befektetők közé beszivárognának a kínaiak is, köztük a legnagyobb riválisnak tekintett Huawei. A CFIUS egyik szakértője szerint, ha jóváhagynák az ügyletet, tíz éven belül még az amerikai hadseregnek is a Huaweitől kellene majd beszereznie a telekommunikációs eszközöket, ami vállalhatatlan kockázat.

Az amerikaiak nem véletlenül gyanakvók a kínai technológiai cégekkel szemben, a mobilokba gyárilag telepített kémprogramok, a külső manipulációra alkalmassá tehető hálózati eszközök importját sem véletlenül tiltották be, ajtót mutatva a ZTE-nek és a Huaweinek. A számítógépes csipek és nyomtatott áramkörök teszteléséhez berendezéseket gyártó amerikai Xcerra például a napokban jelezte, hogy elutasítja egy állami hátterű kínai befektetési alap 580 millió dolláros felvásárlási ajánlatát, ezzel gyakorlatilag megelőlegezte, hogy Washington nemzetbiztonsági okokból megakadályozza a csúcstechnológiát képviselő cég eladását. Mint ahogy ez történt nemrég a digitális pénzügyi szolgáltatásokat jegyző MoneyGram és a Lattice Semiconductor csipgyártó esetében is.

A Broadcom számára itt véget is érhetne az ügy, hiszen fellebbezni nincs lehetősége, legfeljebb bíróság előtt támadhatja meg az elnök rendeletét, de nincs az az amerikai testület, amely az üzleti érdekeket a nemzetbiztonsági szempontok elé helyezné. A részvényesek közül a Qualcommnál okozott csalódást az elnöki vétó, az árfolyam 5,2 százalékkal zuhant a nyitás előtti kereskedésben, míg a Broadcomé fél százalékot erősödött. Némi remény azért tovább él, egy washingtoni tisztviselő szerint ha a Broadcomm a korábbi terve szerint valóban átköltözik Amerikába, akkortól már érvelhet azzal, hogy helyi vállalatként a CFIUS-nak már nincs joghatósága fölötte.

A vámvita elsimítását kezdeményezi Brüsszel

Az Európai Bizottság felmentést fog kérni az acélra kivetendő 25 és az alumíniumot sújtó 10 százalékos tervezett amerikai védővám alól, ám Washington még nem jelezte, hogy ennek mi lenne a feltétele – jelentette a Reuters. Brüsszel azzal is megvádolta Trump elnököt, hogy félrevezető módon szemezgetett a horribilis uniós vámtételek közül, holott a két nagyhatalom között kiegyenlített tarifák mellett zajlik a kereskedelem. A Brüsszel által alkalmazott átlagos vámtétel az amerikai termékekre 3 százalékos, fordított irányban 2,4 százalékos átlagos tarifa van érvényben. Az igaz, hogy az amerikaiak 2,5 százalékkal engedik a piacukra az európai személyautókat, szemben a Brüsszel által kirótt 10 százalékkal. Ugyanakkor az amerikaiak 25 százalékos tarifával védik a piacukat az európai kamionok elől, míg a lábbelit 48, a ruházati termékeket 12, a földimogyorót pedig 164 százalékos vámmal sújtják.