BUX 39,496.92
+0.61%
BUMIX 3,713.03
-0.93%
CETOP20 1,747.54
0.00%
OTP 8,238
+1.05%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+14.84%
-2.62%
0.00%
ZWACK 18,750
+0.54%
0.00%
ANY 1,575
0.00%
RABA 1,100
0.00%
+1.39%
-0.77%
0.00%
+1.48%
OPUS 162.2
-2.64%
-3.03%
0.00%
+0.71%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,954
+0.75%
-5.01%
ALTEO 2,390
+0.84%
0.00%
+0.72%
EHEP 1,000
0.00%
0.00%
-1.02%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.15%
-2.49%
0.00%
+2.23%
+0.62%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,230
-0.65%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Negyedével bővült a kártyaelfogadó hálózat

Nagyot lökött a hazai bankkártya-elfogadáson a Nemzetgazdasági Minisztérium POS-támogatási programja. Bár az indulás évében nem sikerült az eredetileg tervezett számú készüléket üzembe helyezni, elérhetőnek tűnik a tárca azon terve, hogy a jövő év közepére az online pénztárgépek 80 százaléka mellett kártyaelfogadó terminál működjön.

Eddig nem látott mértékben, közel negyedével bővült a hazai bankkártya-elfogadó hálózat 2017-ben. Az év végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 136 419 kártyaelfogadó (POS) készülék üzemelt a kereskedőknél-szolgáltatóknál, ez 24 százalékos bővülés a 2016. évi bázisadatokhoz képest. Ennél is jelentősebb, 24,7 százalékos volt a bővülés az elfogadóhelyek tekintetében: az elmúlt év során 21 114 helyre került a történelem során először kártyaelfogadó terminál.

A bővülés egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium által támogatott POS-telepítési programnak tudható be:

a készüléktelepítések POS-készülékenkénti 80 ezer forintos támogatása, valamint az elfogadóhálózatot üzemeltető szolgáltatók maximálisan 1 százalékos elfogadói jutaléka szemmel láthatóan megmozgatta a piacot.

Arról egyelőre nem áll rendelkezésre pontos adat, hogy a bővülésből mekkora rész volt az originális, illetve mennyi a kifejezetten a programnak köszönhető, az azonban tény, hogy az elfogadói hálózat bővülési üteme három-négyszerese volt a korábbi években megszokott 6-8 százalékosnak – ami egyébként nemzetközi összehasonlításban magasnak számított. Ráadásul a hálózat bővülése most már valóban országosnak mondható, az eddigi Budapest-központúság már a múlté.

Forrás: MTI/ Földi Imre

Mint ismert, az NGM első pályázatán 30 200 terminál kihelyezésére szerződtek a szolgáltatók. Az eredeti vállalások szerint az új terminálokat tavaly év végéig kellett volna üzembe helyezniük, ám az indulás adminisztrációjának megcsúszása után sejthető volt, hogy az eredeti ütemterv nem tartható – a szakemberek szerint az MNB adatai azt mutatják, hogy

a támogatott terminálok 50-66 százalékát sikerült kihelyezniük a szolgáltatóknak, akik között hatalmas lehet az eltérés a tervteljesítésben.

A minisztérium már ősszel lépett, és – egy újabb, ezúttal 31 ezer terminál telepítésére szóló pályázati kör kiírásával párhuzamosan – a teljesítési határidőt 2019. első negyedévének végéig kitolta. Eddig az időpontig azonban már nem 30, hanem több mint 60 ezer POS-készüléket kell kihelyezni úgy, hogy a támogatási szerződés feltételeiben szerepel:

csak olyan helyre telepíthető támogatott POS-készülék, ahol az azt megelőző hónapokban nem volt lehetőség kártyás fizetésre.

Megkeresésünkre az NGM-ben elmondták: a program célja a hatalmasra duzzadó készpénzállomány visszaszorítása, az elektronikus fizetés támogatása volt. A forgalomban lévő készpénz állománya 2012 óta megkétszereződött, 2017-ben pedig már meghaladta az 5000 milliárd forintot, ami a GDP több mint 14 százaléka. Összehasonlításképpen: az EU átlaga 8 százalék körül mozog. Egy adott gazdaság magas készpénzaránya a fizetési infrastruktúra reálgazdasághoz képesti elmaradottságát is jelzi, továbbá számos hátrányos következménnyel jár – emlékeztettek a minisztériumban.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek