Az Első Hazai Energia-portfolió Nyrt. (EHEP) papírja vezette szerda kora délután a BÉT nyertes részvényeinek toplistáját. A megrészegült vásárlók egy órán belül kétszer is limitig húzták a kurzust, a forgalom megközelítette az 5 millió forintot. Igaz, a két csúcspont, 2580 és 2920 forint között erősen hullámzott az árfolyam. Valójában a mélypont éppoly irreális szintnek tekinthető, mint a csúcspont.
Elképzelni nem lehet, hogy mit áraz 2500-2900 forintra a piac egy olyan társaság papírjában, amelynek elfogyott a pénze.
Emlékezetes, hogy áprilisban még végelszámolásra készült az EHEP, ám az április 17-i évi rendes közgyűlésen egyetlen részvényes sem jelent meg. Tíz napra rá, a megismételt közgyűlésen a megjelentek – akik az 569 512 szavazatból 205 987-et képviseltek –, egyhangúlag elutasították a zártkörűen működő részvénytársasággá alakulásra és a végelszámolásra vonatkozó határozati javaslatot.
A társaság tőkehelyzete továbbra is siralmas, hiszen az EHEP tevékenysége ma már a portfóliókezelésre szorítkozik, s a társaság likviditása a tavalyi év végére 24 millió forint saját tőkére süllyedt
– mondta a Világgazdaságnak Fodor László, az igazgatóság elnöke.
Fotó: Koncz György
A pénz legfeljebb arra lenne elegendő, hogy elkerüljék a felszámolást, s rendezett körülmények között zárják le a társaság ügyeit.
Az régóta tudott volt, hogy a társaság likviditási helyzete a folyamatos működést áprilisig teszi lehetővé. Ezt a takarékossági intézkedésekkel és eredményes tőzsdei kereskedéssel megtoldották pár hónappal. De most már tényleg nincs tovább.
A végelszámolást leszavazó, csaknem 40 százalékot képviselő Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. (DVG) és egy vele együtt szavazó, legalább 1 százalékot képviselő részvényes nem terjesztett elő javaslatot a tőkehelyzet rendezésére.
Az alaptőke újabb leszállításáról a június 15-re meghirdetett rendkívüli közgyűlés dönthet. Legutóbb tavaly decemberben szállították le az alaptőkét, akkor a 363 forintos névértékű részvényeket 224 forint névértékűekre cserélték. Most az igazgatóság 40 forintos névértéket terjesztett elő, míg a legalább 1 százalékos tulajdonos alternatív javaslatot tett, eszerint a részvényeket egyúttal századolnák is, s így 40 filléres névérték adódna.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
