Sokakat elrettent a túlzott reguláció

A túlszabályozás, a Brexit és a nagyra növő magántőkealapok korlátozzák a hazai tőkepiac fejlődését, de a kedvező árazási környezet és a BÉT fejlesztései optimizmusra adhatnak okot – mondta előadásában Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója.

Sok minden történt a magyar tőkepiacon az elmúlt évtizedekben, 1997-ben még 101 brókercég volt, míg a legfrissebb, 2018-as statisztika szerint már csak négy független befektetési szolgáltató és kilenc hazai hitelintézet van a piacon. Ennek több oka is van, az egyik, hogy ilyen számban nem tudnak megfelelő hatékonysággal működni ezek a cégek, így szükségszerű a piac szűkülése – mondta a vezérigazgató.

A szektor állami vagy európai uniós támogatást sem kapott, a szereplők szabályozási nehézségekkel küzdöttek – utalt a MiFID II. regulációra, melynek érzik a túlzott adminisztrációját. Itt szerinte túllőtt a célon a jogszabályalkotó brüsszeli hatóság, és ezzel eltántorítja a cégeket ettől a piactól.

A tőkepiaci különadót a szakember szintén elítéli, mert versenyhátrányt okoz a határon átnyúló szolgáltatóknak.

A nemzetközi trendekből az látszik, hogy csökken a tőzsdei bevezetések vonzereje. Az Egyesült Államok tőzsdén jegyzett cégeinek száma a 1997-es csúcstól csaknem a felére esett húsz év alatt, ráadásul a nemzetközi IPO-aktivitás is csökkenő trendről árulkodik.

Szécsényi szerint megnőtt a kockázati- és a magántőkealapok szerepe. Ezek az alapok elképesztő méretűvé nőttek, és minden iparágban jelen vannak már, ezáltal kiszorítják, de legalábbis elbizonytalanítják a kibocsátó cégeket. A Brexit is elbizonytalaníthatja a kibocsátókat, ennek a szerepe azért is jelentős, mert London az EU tőkepiacainak kétharmadát adja.

A tőkepiac szempontjából kedvező tényezők közé sorolta az Equilor vezérigazgatója a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap létrehozását és a BÉT-en a tőzsdére lépés egyszerűsítését.