Küszöbön az Aegon Hitel megszerzése

Az MNB szerint megtörtént már

a hitelezési fordulat, azaz újra nő a lakossági hitelállomány. Hogy áll ezen a téren a Raiffeisen Bank?

Nagy felzárkózók akarunk lenni, s azt kell mondanom, jól is haladunk. Tavaly sikerült megdupláznunk a jelzáloghitel-állományunkat, de még ennél is szebben indult az idei év: az időarányos növekedésünk 150 százalék, tízmilliárd forintos új hitelállományról beszélhetünk. Emellett nem felejthetjük el, hogy nemcsak az új üzletekkel, hanem akvizícióval is növekszik a hitelállomány az Aegon Hitel ügyfeleinek átvételével.

Mikorra várható az akvizíció lezárása?

A június elején tett bejelentés óta dolgozunk az átvétel előkészítésén, valamint az MNB- és a GVH-hozzájáruláson. Ezt követően, várhatóan október elején fogjuk a tranzakciót lezárni.

Milyen állományt vesznek át, milyen terveik vannak az új ügy­felekkel?

A portfólió kifejezetten jónak mondható, s – mint kiderült – a többség klasszikus jelzáloghitel, az állományon belül kevés például az életbiztosítással kombinált kölcsön. A teljesítő portfólió igen jó számokat mutat, ráadásul remek lehetőséget látunk abban, hogy az Aegon Hitel ügyfelei – épp a finanszírozó szűk termékpalettája miatt – jól megszólíthatók. Ne feledjük el, a normál piacon az ügyfelek nyolcvan-kilencven százaléka annál a hitelintézetnél vesz igénybe más banki szolgáltatásokat is, amelynél a jelzáloghitele van. Erre alapozhatunk tehát új, leendő ügyfeleink esetében is.

Az egyéb termékek terén hogyan áll a Raiffeisen? Lesz kínálat az aegonosoknak?

Személyi kölcsönök terén sikerült a piac felett nőnünk tavaly, ott is sikerült a duplázás. Az idén májusig 60 százalékos volt a bővülés az előző év májusához viszonyítva. Vonzó ajánlataink vannak új és – természetesen – régi ügyfeleink számára, persze nemcsak a hitelek, de a számlaszolgáltatások terén is.

Térjünk kicsit vissza a jelzálogpiacra. Hozott-e élénkülést a CSOK, és ha igen, milyen szegmensekben? Országos fiókhálózattal rendelkező bankként hogyan látják: valóban a vidéki ügyfelek lehetősége a CSOK?

A kedvezményrendszer hatását természetesen érezzük, és erényének tartjuk, hogy mára beépült az emberek tudatába is, azaz keresik a lehetőséget. Ami a Budapest-vidék összehasonlítást illeti, itt kettősséget érzünk. Való igaz, hogy vidéken a támogatásokból jóval könnyebb megfelelő lakást vásárolni, hiszen alacsonyabbak az ingatlanárak, ám a másik oldalon, a jövedelmi helyzet tekintetében, a fővárosban élők állnak jobban.

Miként vélekedik a jegybank hitelfékszabályainak módosításáról? Szükséges és arányos volt-e?

Az MNB szabályozása jó keretet ad a pénzintézeteknek és az ügyfeleknek is arra, miként gondolkodhatnak felelősen a hitelezéssel kapcsolatban. Azt, hogy az ősztől a jegybanki szabályozás nem támogatja a hároméves kamatfixálás mellett nyújtott hiteleket, érthetőnek tartjuk, hiszen egy ilyen kölcsönt, mondjuk, húsz évre felvevő ügyfél fokozottan ki van téve a kamatkockázatoknak. Mi nem is kínáljuk ezt a fajta konstrukciót. Ugyanakkor az ötéves kamatperiódusra hozott hasonló szűkítő szabályozás egy kicsit erősnek látszik. Főleg annak fényében, hogy a hitelfelvevők tudatossága köszön vissza abban, hogy a bankunknál több mint 80 százalék azon ügyfelek aránya, akik öt-, illetve tízéves fix kamatozás mellett döntenek. Ebből 20 százalék esetében a futamidőt a kamatperiódushoz kötik, és így öt vagy tíz évre veszik fel a jelzáloghiteleket – ily módon teljesen kizárják a kamatkockázatot.

A jegybank nyilván azért lépett, mert megindult a referenciakamatok emelkedése. Mennyiben tudja ezt a hatást semlegesíteni

a banki verseny?

Az utolsó negyedév és különösen a június olyan méretű kamatemelést produkált a piacon, amelyet a bankok bizonyosan nem tudnak maguktól közömbösíteni, bár ma a legtöbb bank – és köztük a Raiffeisen is – jelentős betétállománnyal és kiváló hitel/betét mutatóval rendelkezik. Az, hogy az MNB az új szabályozással szűkebb területre összpontosítja a versenyt, természetesen rákényszeríti a bankokat, hogy marzsaik csökkentésével legyenek attraktívabbak a piaci kínálatok terén – e tekintetben persze kérdéses, hogy milyen profitelvárás mellett kell dolgoznia az adott hitelintézetnek. Emellett azt gondolom, hogy a piaci szereplők mind nagyobb részben támaszkodnak majd a jegybank nyújtotta támogató lehetőségekre – a Raiffeisen üzleti terveiben komolyan számolunk a MIRS kamatcsere-akciók lehetőségével.

Az új ügyfelek mellett szólni kell arról is, hogy a banknak régi hitelezett ügyfelei is vannak, akiket kiemelten érinthet a meginduló kamatemelés, hiszen a korábbi szabályok következtében – például a forintosításkor – a változó kamatozású hitelre kellett cserélni a meglévő devizahitel-tartozást. Nekik terveznek valamilyen ajánlatot?

Elindítottunk egy projektet, és már ebben a hónapban az ügyfelek egy része személyre szabott ajánlatot kap, amellyel élve védekezhet a referenciakamatok felfelé indulása ellen. Itt mindig figyelemmel kell lenni a még fennálló tartozás nagyságára, illetve a még hátralévő futamidőre. A kérdésben érintett ügyfelek jelentős része az annuitásos görbe érett szakaszán áll, esetükben meglehet, hogy nem a hitel lecserélése, hanem a futamidő meghosszabbítása a megoldás. Mások esetében ugyanakkor észszerű lehet a hitel fixesítése, ám ez jó eséllyel a törlesztőrészletek emelkedését okozza majd. Persze azt is látni kell, hogy a forintosítás óta eltelt hónapokban ezek az ügyfelek nyertek azzal, hogy történelmi mélypontra estek a rövid referenciahozamok. Azt, hogy az emelkedés ne legyen túl nagy, például épp a már korábban említett kamatcsere-tendereken történő aktív részvétellel tudjuk elérni.

Egyes hírek szerint bizonyos finanszírozók a követelésvásárlók kezébe került lakások tulajdonosainak is kínálnak hitelt, hiszen ők

az eredeti érték akár 40-60 százalékán is megvehetik a lakásukat a követelésvásárlótól, aki így keres

a legjobban (és leggyorsabban) az üzleten. Önök belevágnának ebbe?

Az ügyfelek esetében a fő minősítő tényező nem a hitelbiztosítéki érték, hanem az ügyfél trackrekordja. Az olyan ügyfél, aki akár velünk, akár más finanszírozóval szemben súlyos nem teljesítő állományt halmozott fel, nem biztos, hogy jó ügyfélnek minősül.

Kicsit beszéljünk az üzleti fókuszokról. Korábban a Raiffeisen úgy pozicionálta újra magát, hogy lakossági oldalon a prémium-

és a privátbanki ügyfelekre kíván koncentrálni. Mennyire vált be

ez a koncepció?

A már említett jelentős forrástöbblet nagy részben ebből az üzletkörből keletkezett, e tekintetben tehát jók az eredmények. Az természetes, hogy ezen ügyfélkörnek alapvető elvárása, hogy megfelelő hozamot biztosítsunk számára, ami – a mostani kamatkörnyezetet látva – bizony komoly feladat. E tekintetben szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy saját alapkezelőnknél jól sikerült a termékportfólió átalakítása. Az ügyfelek kifejezetten jól fogadták a három kockázati kategóriában elérhető új, „Megoldás” nevű, aktívan menedzselt alapcsaládunkat. Az sem jött rosszul persze, hogy kiválóan teljesítő ingatlanalapot tudhatunk a portfólióban. Mindezek mellett továbbra is számos ajánlattal várjuk a teljes lakossági ügyfélkört, például fedezetlen vagy fedezetes hitelkonstrukciókkal.