Kevesebb pénzt szedhet be a GVH a bankoktól
Miután a Kúria arra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), hogy változtassa meg korábbi bírságolásának alapját, jelentősen, 9,423 milliárd forintról 4,905 milliárd forintra csökkentette a szervezet az érintett bankokra a devizahitelek fix árfolyamú végtörlesztésének korlátozásáért kirótt büntetést. A Kúria arra kötelezte a hivatalt, hogy a korábbi döntésével szemben – amelyben a teljes jelzáloghitel-állomány volt a bírság alapja – annak arányában határozza meg a bírság összegét, hogy az érintett pénzintézeteknek a végtörleszthető devizahiteleken a jogsértés időszakában mekkora bevételük volt. Az intézkedés nyomán kevesebb mint a felére, csaknem
4 milliárdról 1,435 milliárd forintra csökkent az OTP Bank által megfizetendő összeg, de nagyot nyert az eredeti bírsághoz képest az Erste, a Budapest Bank és az MKB is.
Az eredeti eljárásban a GVH súlyosító körülménynek tekintette, hogy a bankok többsége a bankkártyaügyben hozott úgynevezett interchange-kartellban is érintett volt, ám ettől most eltekinteni volt kénytelen, mert a fellebbezések nyomán az ügy az Európai Unió Bíróságán van.
A GVH eredetileg 12 társaságot vont vizsgálat alá, közülük azonban a Magyar Cetelemről hamar kiderült, hogy nem ő, hanem a bankcsoport másik tagja, az UCB Ingatlanhitel Zrt. végzett a vizsgálatba vont hitelezési tevékenységet. A GVH, bár megállapította, hogy az FHB Jelzálogbank is jogsértő volt, ám a ténykedését passzívnak minősítette, s azt is a bank javára hozta fel, hogy addig nem volt vele dolga, ezért nem bírságolta meg. A megbírságolt tizenegy hitelintézet közül nyolc ment bíróságra, s kifogásolták a GVH azon megállapítását, hogy összehangolták a stratégiájukat, és üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással a végtörlesztések csökkentése érdekében. A Kúria 2016. december 13-án kelt ítéletében új eljárásra kötelezte a versenyhivatalt, jelezve: bár alátámasztott a tényállás, hogy a bankok a korlátozás érdekében összehangolták a stratégiájukat, ám azt nem lehet állítani, hogy emiatt nem volt verseny. Emellett pedig a számításokat hiányolta, mivel nem volt ismert a végtörlesztéssel nem érintett devizahitelek aránya az egyes felpereseknél. A GVH a mostani új eljárásban ezen számok alapján hozta meg bírságítéletét, ám kérdés, hogy a bankok a Kúria döntésének más megállapításai alapján nem vitatják-e ismét az új elsőfokú döntést.
